Gondolatok Ausztria legfiatalabb tartományáról, a 100 éves Burgenlandról
Kultúra és Közösség · 2026 · 17 (1) · 129-142
DOI: 10.35402/kek.2026.1.15 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Kultúra és Közösség, 2026. Verfasst von Zoltán Eperjesi.
Abstract (Originalsprache)
A 20. század eleji „nyugat-magyarországi” elcsatolt terület sohasem volt meghatározó módon heterogén lakosságát illetően. A mai Burgenland területén a horvátok és a magyarok részaránya együttesen 25%-ot tett ki. Az elmúlt száz év során Burgenland tartomány lakossága még homogénebbé vált, a horvátok részaránya felére, az őshonos magyar lakosság pedig kevesebb, mint harmadára csökkent. A trianoni békeszerződést követően az Ausztriához csatolt nyugat-magyarországi terület volt az egyetlen olyan régió, ahol a magyar kisebbség demokratikus, piacgazdasági körülmények között élt a második világháború követően. Egy gazdasági fejlődésnek indult prosperáló ország képe, a számtalan munkahelyet és lehetőséget biztosító osztrák főváros közelsége állt szemben a szocialista államberendezkedésű, tervutasításos gazdaságon alapuló, Nyugat-Európától majdhogynem hermetikusan elzárt anyaországgal szemben.
Zitieren
APA
Eperjesi, Z. (2026). Gondolatok Ausztria legfiatalabb tartományáról, a 100 éves Burgenlandról. Kultúra és Közösség, 17(1), 129-142. https://doi.org/10.35402/kek.2026.1.15
Vancouver
Eperjesi Z. Gondolatok Ausztria legfiatalabb tartományáról, a 100 éves Burgenlandról. Kultúra és Közösség. 2026;17(1):129-142. doi:10.35402/kek.2026.1.15
BibTeX
@article{Eperjesi2026,
author = {Eperjesi, Zoltán},
title = {Gondolatok Ausztria legfiatalabb tartományáról, a 100 éves Burgenlandról},
journal = {Kultúra és Közösség},
year = {2026},
volume = {17},
number = {1},
pages = {129--142},
doi = {10.35402/kek.2026.1.15}
}
EUVIMED