Nemi hormonok szerepe a vérnyomás és érfunkció alakulásában
Hypertonia és Nephrologia · 2026 · 30 (2) · 65-70
DOI: 10.33668/hn.30.006 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Hypertonia és Nephrologia, 2026. Verfasst von Rita Benkő und 1 weiteren Autor:innen.
Abstract (Originalsprache)
Hagyományosan a fogamzó korú nők azonos korú férfiakhoz képest alacsonyabb cardiovascularis kockázatát elsősorban az ösztrogén protektív hatásával magyarázták, míg a tesztoszteronhoz inkább negatív hatásokat társítottak. Ezt a szemléletet azonban több klinikai és kísérletes megfigyelés kérdőjelezi meg. A menopauzát követően alkalmazott hormonpótló terápia eredetileg nem várt módon növeli a cardiovascularis rizikót, a fiatalabb nők körében is emelkedik a szív- és érrendszeri események gyakorisága, férfiak esetében az alacsony tesztoszteronszint fokozott kockázattal jár, a nemi megerősítő hormonkezelések heterogén, nem várt cardiovascularis hatásokat mutatnak. Mindez arra utal, hogy a nemi hormonok szív- és érrendszerre gyakorolt hatása jóval összetettebb az ösztrogén-tesztoszteron ellentétpárnál. A szexuálszteroidok hatását alapvetően meghatározza szövetspecifikus metabolizmusuk, valamint a helyi enzim- és receptorexpresszió. Az ösztrogének és androgének genomikus és nem genomikus mechanizmusokon keresztül befolyásolják az endothel- és simaizomsejtek működését, az értónust és a vascularis átépülést. Az ösztrogén többek között az endothelialis nitrogén-monoxid-jelátvitelt erősíti és a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert vazoprotektív irányba tolja, míg a tesztoszteron egyszerre aktiválhat vasodilatator és vasoconstrictor útvonalakat, eltérő vascularis átépülési mintázatokat támogatva. A nemi hormonok a baroreflex érzékenységét is módosítják, hozzájárulva a nem- és életkorfüggő vérnyomás-szabályozási különbségekhez. Az adatok összességükben azt mutatják, hogy a cardiovascularis kockázatot nem csupán a hormonok abszolút szintje, hanem azok aránya, lokális metabolizmusuk és az adott biológiai és szöveti környezet határozza meg. Azonos keringő hormonszintek különböző életszakaszokban és klinikai állapotokban eltérő, akár ellentétes cardiovascularis következményekkel járhatnak. Ezért a nemi hormonok cardiovascularis következményeinek megértéséhez és klinikai értelmezéséhez rendszer- és életútszemléletű megközelítés tűnik indokoltnak, különösen a markáns endokrin változások időszakaiban és a hormonális beavatkozásokkal járó helyzetekben.
Zitieren
APA
Benkő, R., & Horváth, E. M. (2026). Nemi hormonok szerepe a vérnyomás és érfunkció alakulásában. Hypertonia és Nephrologia, 30(2), 65-70. https://doi.org/10.33668/hn.30.006
Vancouver
Benkő R, Horváth EM. Nemi hormonok szerepe a vérnyomás és érfunkció alakulásában. Hypertonia és Nephrologia. 2026;30(2):65-70. doi:10.33668/hn.30.006
BibTeX
@article{Benk2026,
author = {Benkő, Rita and Horváth, Eszter Mária},
title = {Nemi hormonok szerepe a vérnyomás és érfunkció alakulásában},
journal = {Hypertonia és Nephrologia},
year = {2026},
volume = {30},
number = {2},
pages = {65--70},
doi = {10.33668/hn.30.006}
}
EUVIMED