A látható hangadása mint az önszituálás eszköze: Van Gogh
Anyanyelvi Kultúraközvetítés · 28.02.2024 · 6 (2) · 17-25
DOI: 10.33569/akk.5182 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Anyanyelvi Kultúraközvetítés, online erschienen am 28.02.2024. Verfasst von Balázs Sárközi. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).
Abstract (Originalsprache)
A tanulmány Pilinszky János Van Gogh című versének értelmezésére törekszik, elsősorban nyelvfilozófiai és nyelvi-poétikai szempontok alapján. A recepció fókuszába kevéssé került, ugyanakkor jelentősnek tekinthető Pilinszky-verset Heidegger és Simone Weil filozófiai és teológiai megállapításaiból kiindulva vizsgálja, és az imádságpoétika, valamint a mozdulatlan elköteleződés oeuvre-ben jelentkező jellegzetességeit, ezek versnyelvre, a versbeszéd redukciójára és a személytelenségben jelentkező személyességre tett hatásait próbálja az elemzés tárgyává tenni. A szöveg a recepció hagyományos kiindulópontjai és a filozófiai, elméleti megállapítások vázlatos áttekintése után a verset szövegközeli elemzésnek veti alá.
Zitieren
APA
Sárközi, B. (2024). A látható hangadása mint az önszituálás eszköze: Van Gogh. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 6(2), 17-25. https://doi.org/10.33569/akk.5182
Vancouver
Sárközi B. A látható hangadása mint az önszituálás eszköze: Van Gogh. Anyanyelvi Kultúraközvetítés. 2024;6(2):17-25. doi:10.33569/akk.5182
BibTeX
@article{Srkzi2024,
author = {Sárközi, Balázs},
title = {A látható hangadása mint az önszituálás eszköze: Van Gogh},
journal = {Anyanyelvi Kultúraközvetítés},
year = {2024},
volume = {6},
number = {2},
pages = {17--25},
doi = {10.33569/akk.5182}
}
EUVIMED