EUVIMEDEUVIMED entdecken
Open Access · CC BY-NC-ND 4.0

A reciprok tanítási módszer elemeinek jelentősége az olvasás–szövegértés tanítás eredményességének fejlesztésében

Nóra Huszár-Samu, János Steklács

Anyanyelvi Kultúraközvetítés · 30.07.2022 · 5 (1) · 21-30

DOI: 10.33569/akk.2945 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Anyanyelvi Kultúraközvetítés, online erschienen am 30.07.2022. Verfasst von Nóra Huszár-Samu und 1 weiteren Autor:innen. Die Arbeit wurde bisher 2-mal zitiert (Crossref). Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

Az olvasási, szövegértési képesség jelentősége nagymértékben átértékelődött az elmúlt évtizedekben, ezeknek a képességeknek a megfelelő szintje minden további tanulás előfeltétele, ezzel együtt általánosságban a boldogulás fontos tényezője az egyén életében az információs társadalomban egyaránt (Grabe–Stoller 2011; Schnotz–Molnár 2012). Bár az olvasás, szövegértés megfelelő szintjének elérése társadalmi igény, napjainkban ennek ellenére a literacy crisis, az olvasás válsága és funkcióvesztése a jellemző (Szenczi 2010; Józsa–Józsa 2014). Az iskolának mint intézménynek reflektálnia kell a társadalom szükségleteire, de a szövegértés képességét azért nem tudja mindennapi társadalmi igényeknek és elvárásoknak megfelelően kialakítani kisiskolás korban, mert a nemzetközi kutatások a szövegértésről alkotott új tudáskoncepció és a módszertani eszköztár és kultúra fejlődése számottevő különbségeket mutat. A szövegfeldolgozás módszertanának jelentős tartalékai maradnak kiaknázatlanul az elmélet és gyakorlat eltéréseinek okán. Tanulmányunkban arra kívánunk rámutatni, hogy az alsó tagozaton történő olvasásmegértés hatékony és gyakorlatorientált fejlesztése a metakognitív folyamatok és struktúrák fejlesztésében rejlik. Az olvasástanítás dekódolási, automatizálási szakasza utáni, a szövegértés tanítását explicit módon célzó szakasza, egyben egyik leghatékonyabb módszere az olvasási stratégiákra épül. Ez az egyik elméleti alapvetése a reciprok módszernek is, melynek elemei a gyakorlatban a tanórába illeszthetőek, és lefedik a metakognícióról alkotott elméleti keretet.

Zitieren

APA

Huszár-Samu, N., & Steklács, J. (2022). A reciprok tanítási módszer elemeinek jelentősége az olvasás–szövegértés tanítás eredményességének fejlesztésében. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 5(1), 21-30. https://doi.org/10.33569/akk.2945

Vancouver

Huszár-Samu N, Steklács J. A reciprok tanítási módszer elemeinek jelentősége az olvasás–szövegértés tanítás eredményességének fejlesztésében. Anyanyelvi Kultúraközvetítés. 2022;5(1):21-30. doi:10.33569/akk.2945

BibTeX
@article{HuszrSamu2022,
  author = {Huszár-Samu, Nóra and Steklács, János},
  title = {A reciprok tanítási módszer elemeinek jelentősége az olvasás–szövegértés tanítás eredményességének fejlesztésében},
  journal = {Anyanyelvi Kultúraközvetítés},
  year = {2022},
  volume = {5},
  number = {1},
  pages = {21--30},
  doi = {10.33569/akk.2945}
}
Kostenlos starten →