A tulajdonjog természetjogi értelmezése a klasszikus jogelméletben: velünk született vagy szerzett jog-e?
Miskolci Jogi Szemle · 2025
DOI: 10.32980/mjsz.2025.3.285 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Miskolci Jogi Szemle, 2025. Verfasst von Anna Petrasovszky. Die Arbeit nennt 11 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
A tanulmány a tulajdonjog természetjogi értelmezését vizsgálja a klasszikus jogelméletben. Hobbes, Locke, Rousseau, Kant és Fichte eltérő válaszokat adtak arra, hogy a tulajdon velünk született alapjog-e vagy szerzett, társadalmi konstrukció. Hobbesnál a tulajdon csak az állam által biztosítható, Locke a munkából vezeti le, Rousseau pedig az egyenlőtlenség forrását látja benne. Kant a tiszta ész következtetéseiből igazolja, míg Fichte a szabadság kibontakozásának feltételeként értelmezi. A magyar jogelméletben Szibenliszt Mihály képviselt köztes álláspontot: szerinte a tulajdon nem velünk született, de nem is csupán az állami konstrukció, hanem a személyiségi jogból fakadó szerzett jog. A tanulmány bemutatja, hogy ez a felfogás hogyan illeszkedik a 18-19. századi természetjogi vitákba, és miként járult hozzá a modern jogállamiság eszméjéhez.
Zitieren
APA
Petrasovszky, A. (2025). A tulajdonjog természetjogi értelmezése a klasszikus jogelméletben: velünk született vagy szerzett jog-e?. Miskolci Jogi Szemle. https://doi.org/10.32980/mjsz.2025.3.285
Vancouver
Petrasovszky A. A tulajdonjog természetjogi értelmezése a klasszikus jogelméletben: velünk született vagy szerzett jog-e?. Miskolci Jogi Szemle. 2025. doi:10.32980/mjsz.2025.3.285
BibTeX
@article{Petrasovszky2025,
author = {Petrasovszky, Anna},
title = {A tulajdonjog természetjogi értelmezése a klasszikus jogelméletben: velünk született vagy szerzett jog-e?},
journal = {Miskolci Jogi Szemle},
year = {2025},
doi = {10.32980/mjsz.2025.3.285}
}
EUVIMED