Mesterséges intelligencia a kihallgatószobában
Magyar Rendészet · 24.07.2026 · 26 (2) · 91-98
DOI: 10.32577/mr.2026.2.5 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Rendészet, online erschienen am 24.07.2026. Verfasst von Z. Edward Kiss. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Bevezetés: A kihallgatási technikák az inkvizíciós módszerektől a modern, rapport alapú megközelítésekig jelentős fejlődésen mentek keresztül, és a 2021-es Mendez-elvek új etikai standardokat állítottak fel. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia térnyerésével új kérdések merülnek fel: hogyan illeszkednek az AI-alapú érzelemelemző rendszerek a büntetőeljárási garanciák és az emberi jogok keretrendszerébe? Célkitűzések: A tanulmány célja az INTU-AI rendszer átfogó jogi és technológiai elemzése a nemzetközi és magyar jogszabályi keretrendszer tükrében. Módszertan: A szerző interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, amely ötvözi a jogtudományi elemzést (UNCAT, EJEE, 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról), a technológiai értékelést (Garcia és munkatársai INTU-AI rendszerének vizsgálata), valamint a pszichológiai szakirodalom (hamis beismerések, érzelemelemzés korlátai) kritikai feldolgozását. Az elemzés kiterjed a tanúk, sértettek és gyanúsítottak eltérő eljárásjogi helyzetére, a sérülékeny csoportok fokozott kockázataira és a rendszer validációs eredményeire. Eredmények: Az elemzés feltárta, hogy az INTU-AI rendszer jelenlegi formájában nem felel meg a Mendez-elvek által megkövetelt tudományos, jogi és etikai standardoknak. A 67%-os F1-pontszám és a szimulált adatokon történő tesztelés kérdésessé teszi a tudományos megalapozottságot. A rendszer nem különbözteti meg a kihallgató és kihallgatott hangját, nem működik valós időben, és az érzelemelemzési komponens megbízhatósága korlátozott. A hamis beismerések statisztikái (az USA-ban a DNS-alapú felmentések 29%-a érintett hamis beismerést) és a sérülékeny csoportok fokozott kockázata (intellektuális fogyatékossággal élők 25%-os aránya a hamis beismerők között) súlyos aggályokat vet fel. Konklúzió: A szerző moratóriumot javasol az AI-alapú érzelemelemzés gyanúsítotti kihallgatásokban történő alkalmazására, amíg a technológia nem éri el a megfelelő validáltsági fokot és nem alakul ki az adekvát jogi keretrendszer. Ugyanakkor a feljelentői/sértetti kihallgatások kontextusában a rendszer kísérleti bevezetése mérlegelhető lehet. A jövőbeni kutatásoknak a valós kihallgatási adatokon történő validációra, a sérülékeny csoportok védelmére és a megfelelő jogi garanciák kialakítására kell összpontosítaniuk.
Zitieren
APA
Kiss, Z. E. (2026). Mesterséges intelligencia a kihallgatószobában. Magyar Rendészet, 26(2), 91-98. https://doi.org/10.32577/mr.2026.2.5
Vancouver
Kiss ZE. Mesterséges intelligencia a kihallgatószobában. Magyar Rendészet. 2026;26(2):91-98. doi:10.32577/mr.2026.2.5
BibTeX
@article{Kiss2026,
author = {Kiss, Z. Edward},
title = {Mesterséges intelligencia a kihallgatószobában},
journal = {Magyar Rendészet},
year = {2026},
volume = {26},
number = {2},
pages = {91--98},
doi = {10.32577/mr.2026.2.5}
}
EUVIMED