EUVIMEDEUVIMED entdecken
Open Access · CC BY-NC-ND 4.0

Az áldozatiság és felelősség metszéspontjai a gyermekkatonák nemzetközi büntetőjogi megítélésében

András Péter Győr

Magyar Rendészet · 24.07.2026 · 26 (2) · 165-185

DOI: 10.32577/mr.2026.2.11 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Rendészet, online erschienen am 24.07.2026. Verfasst von András Péter Győr. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

Cél: Jelen tanulmány a gyermekkatonák nemzetközi büntetőjogi megítélésének normatív feszültségét vizsgálja abból a szempontból, hogy az áldozatiság és a felelősség dimenziói miként kerülnek egymással tartósan összefonódó viszonyba. A tanulmány központi kérdése: miként értelmezi és kezeli a nemzetközi büntetőjog azt a helyzetet, amikor a gyermekkatonák áldozati státusza és potenciális elkövetői szerepe egymással átfedésbe kerül, és ebből következően milyen korlátok, illetve alternatív jogi reakciók rajzolódnak ki az elszámoltathatóság területén. A cél nem egy „egyetlen helyes” felelősségi modell felállítása, hanem annak bemutatása, hogy a nemzetközi jog miért és hogyan alkalmaz differenciált, széttagolt megoldásokat, amelyek a gyermekek fokozott védelmét elsődleges szempontként kezelik. Rendészettudományi kitekintésként a vizsgálat röviden értelmezi e megoldások megelőzési és reintegrációs implikációit is, különösen a közösségi bizalom és a közbiztonsági kockázatok kezelése felől. Módszertan: A vizsgálat normatív-dogmatikai elemzésre és szakirodalmi szintézisre épül. A forrásbázis nemzetközi jogforrásokra és intézményi dokumentumokra, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlatára épül (különös tekintettel a gyermekek toborzására/alkalmazására vonatkozó normatív tilalmakra és a korhatári joghatósági megoldásokra), kiegészítve interdiszciplináris és empirikus szakirodalommal a strukturális kényszer és a reintegráció összefüggéseinek értelmezéséhez. Ennek keretében a tanulmány bemutatja a gyermekek fegyveres konfliktusokkal összefüggő különleges védelmének normatív alapjait és a részvétel jogi jelentését; értelmezi a toborzás és alkalmazás jogsértő jellegét és a gyermekek strukturális kiszolgáltatottságát; elemzi az elszámoltathatóság intézményi kereteit, ideértve a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás korhatárhoz kötött korlátait és a reintegrációt előtérbe helyező alternatív intézkedéseket; valamint a normák és a gyakorlat összefüggésein keresztül értékeli, hogy e keretek miként terelik kezelhető mederbe az áldozatiság és felelősség közötti feszültséget. A rendészettudományi kapcsolódás a tanulmányban jelzésértékűen jelenik meg: a normatív következtetések lehetséges implikációit a közbiztonság–megelőzés–kockázatkezelés–reintegráció fogalmi metszetében értelmezem, önálló empirikus rendészeti vizsgálat igénye nélkül. A tanulmány a gyermekkatonák jogi megítélését kifejezetten a nemzetközi büntetőjog és a kapcsolódó normatív keretek felől közelíti meg; nem célja a gyermekkatonaság teljes körű történeti, regionális vagy kvantitatív empirikus feldolgozása, és a rendészeti vonatkozások tárgyalása az implikációk szintjén marad. Megállapítások: A tanulmány alapján a gyermekkatonák nemzetközi büntetőjogi megítélése tartós normatív feszültséget hordoz: az áldozatiság és a felelősség dimenziói nem kizárják, hanem korlátozzák és átfedik egymást, ezért a klasszikus áldozat–elkövető dichotómia a gyakorlatban elégtelen. E kettősség következményeként a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás nem egységes felelősségi modellt alkalmaz, hanem korhatárhoz kötött joghatósági korlátokkal és alternatív, reintegrációorientált reakciókkal operál, miközben a normatív keretek eltérő intézményi értékelési mintázatokat eredményezhetnek. Rendészettudományi vonatkozásként külön is kiemelhető, hogy a reintegrációhoz kapcsolódó megoldások a közösségi megelőzés, a kockázatkezelés és a közbiztonság stabilizációja felől is értelmezhetők. Érték: A tanulmány értéke abban áll, hogy a gyermekkatonákhoz kapcsolódó nemzetközi büntetőjogi problémát integrált keretben rendezi: a különleges védelem elvét, az áldozat–elkövető átfedés dilemmáját, valamint az elszámoltathatóság korlátait és alternatíváit egymásra épülően mutatja be. E szintézis alkalmazási tanulságként támogatja annak értelmezését, hogy a jogi és intézményi válaszok a védelem–rehabilitáció–reintegráció tengelyén nemcsak jogdogmatikai, hanem a megelőzés és a közbiztonsági kockázatok kezelése szempontjából is relevánsak.

Zitieren

APA

Győr, A. P. (2026). Az áldozatiság és felelősség metszéspontjai a gyermekkatonák nemzetközi büntetőjogi megítélésében. Magyar Rendészet, 26(2), 165-185. https://doi.org/10.32577/mr.2026.2.11

Vancouver

Győr AP. Az áldozatiság és felelősség metszéspontjai a gyermekkatonák nemzetközi büntetőjogi megítélésében. Magyar Rendészet. 2026;26(2):165-185. doi:10.32577/mr.2026.2.11

BibTeX
@article{Gyr2026,
  author = {Győr, András Péter},
  title = {Az áldozatiság és felelősség metszéspontjai a gyermekkatonák nemzetközi büntetőjogi megítélésében},
  journal = {Magyar Rendészet},
  year = {2026},
  volume = {26},
  number = {2},
  pages = {165--185},
  doi = {10.32577/mr.2026.2.11}
}
Kostenlos starten →