A törvény és a gép
Magyar Rendészet · 14.05.2026 · 26 (1) · 45-53
DOI: 10.32577/mr.2026.1.3 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Rendészet, online erschienen am 14.05.2026. Verfasst von Z. Edward Kiss. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Bevezetés: A mesterséges intelligencia gyors fejlődése világszerte új szabályozási kihívásokat teremt, amelyekre az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína és más országok eltérő válaszokat adtak. Ugyanakkor kevéssé ismert, hogy a hagyományos jogalkotási eszközök mennyiben alkalmasak a dinamikusan változó, önálló döntéseket hozó technológiák szabályozására. Célkitűzések: A tanulmány célja a mesterséges intelligencia jogi szabályozásának alapvető nehézségeit feltárni, összehasonlítva a különböző jogrendszerek megközelítéseit és azonosítva a hagyományos jogalkotás korlátait. Módszertan: A szerző összehasonlító jogi elemzést alkalmaz, vizsgálva az Európai Unió 2024-es AI-Act (kockázatalapú megközelítés), az Egyesült Államok fragmentált szektorális szabályozását, Kína ideológiai kontrollt is magában foglaló átmeneti intézkedéseit, valamint Brazília kerettörvény-javaslatát. Az elemzés kiterjed a precedensértékű bírósági esetekre (State v. Loomis), az etikai keretdokumentumokra (CEPEJ Charta), valamint az adatvédelmi, felelősségi és átláthatósági kérdések joggyakorlati vizsgálatára. Eredmények: Az elemzés feltárta, hogy a hagyományos jogalkotás reaktív jellege strukturális korlátot jelent a dinamikusan fejlődő MI-technológiák szabályozásában. Az EU kockázatalapú megközelítése ígéretes differenciálást tesz lehetővé, de a rendelet merevsége akadályozza a gyors alkalmazkodást. A felelősség megállapítása az önvezető járművek és az algoritmikus döntéshozatal esetében komoly nehézségekbe ütközik a hagyományos jogelvek alapján. A Loomis-ügy rámutatott az algoritmikus átláthatatlanság és a tisztességes eljáráshoz való jog közötti feszültségre. A CEPEJ által megfogalmazott öt etikai elv – az alapvető jogok tisztelete, diszkrimináció tilalma, minőség és biztonság, átláthatóság, valamint felhasználói ellenőrzés – normatív keretet ad, de a végrehajtási mechanizmusok gyakran hiányoznak. A nemzetközi koordináció hiánya szabályozási arbitrázshoz és töredezett megfelelési környezethez vezet. Konklúzió: A rendeleti szabályozás önmagában nem elegendő az MI irányítására – adaptív szabályozási keretekre, szabályozási homokozókra és a kötelező előírások rugalmas, elvalapú iránymutatásokkal való ötvözésére van szükség. Az MI szabályozása nem pusztán technikai, hanem társadalmi és értékválasztási kérdés, amely folyamatos párbeszédet és a kormányzatok, vállalatok, civil társadalom és akadémia együttműködését igényli. A jövőbeni kutatásoknak a végrehajtási mechanizmusok hatékonyságára, a nemzetközi koordináció lehetőségeire és az etikai elvek operacionalizálására kell összpontosítaniuk.
Zitieren
APA
Kiss, Z. E. (2026). A törvény és a gép. Magyar Rendészet, 26(1), 45-53. https://doi.org/10.32577/mr.2026.1.3
Vancouver
Kiss ZE. A törvény és a gép. Magyar Rendészet. 2026;26(1):45-53. doi:10.32577/mr.2026.1.3
BibTeX
@article{Kiss2026,
author = {Kiss, Z. Edward},
title = {A törvény és a gép},
journal = {Magyar Rendészet},
year = {2026},
volume = {26},
number = {1},
pages = {45--53},
doi = {10.32577/mr.2026.1.3}
}
EUVIMED