EUVIMEDEUVIMED entdecken
Open Access · CC BY-NC-ND 4.0

A törvény és a gép

Z. Edward Kiss

Magyar Rendészet · 14.05.2026 · 26 (1) · 45-53

DOI: 10.32577/mr.2026.1.3 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Rendészet, online erschienen am 14.05.2026. Verfasst von Z. Edward Kiss. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).

AbstractBibliografische AngabenZitieren

Abstract (Originalsprache)

Bevezetés: A mesterséges intelligencia gyors fejlődése világszerte új szabályozási kihívásokat teremt, amelyekre az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína és más országok eltérő válaszokat adtak. Ugyanakkor kevéssé ismert, hogy a hagyományos jogalkotási eszközök mennyiben alkalmasak a dinamikusan változó, önálló döntéseket hozó technológiák szabályozására. Célkitűzések: A tanulmány célja a mesterséges intelligencia jogi szabályozásának alapvető nehézségeit feltárni, összehasonlítva a különböző jogrendszerek megközelítéseit és azonosítva a hagyományos jogalkotás korlátait. Módszertan: A szerző összehasonlító jogi elemzést alkalmaz, vizsgálva az Európai Unió 2024-es AI-Act (kockázatalapú megközelítés), az Egyesült Államok fragmentált szektorális szabályozását, Kína ideológiai kontrollt is magában foglaló átmeneti intézkedéseit, valamint Brazília kerettörvény-javaslatát. Az elemzés kiterjed a precedensértékű bírósági esetekre (State v. Loomis), az etikai keretdokumentumokra (CEPEJ Charta), valamint az adatvédelmi, felelősségi és átláthatósági kérdések joggyakorlati vizsgálatára. Eredmények: Az elemzés feltárta, hogy a hagyományos jogalkotás reaktív jellege strukturális korlátot jelent a dinamikusan fejlődő MI-technológiák szabályozásában. Az EU kockázatalapú megközelítése ígéretes differenciálást tesz lehetővé, de a rendelet merevsége akadályozza a gyors alkalmazkodást. A felelősség megállapítása az önvezető járművek és az algoritmikus döntéshozatal esetében komoly nehézségekbe ütközik a hagyományos jogelvek alapján. A Loomis-ügy rámutatott az algoritmikus átláthatatlanság és a tisztességes eljáráshoz való jog közötti feszültségre. A CEPEJ által megfogalmazott öt etikai elv – az alapvető jogok tisztelete, diszkrimináció tilalma, minőség és biztonság, átláthatóság, valamint felhasználói ellenőrzés – normatív keretet ad, de a végrehajtási mechanizmusok gyakran hiányoznak. A nemzetközi koordináció hiánya szabályozási arbitrázshoz és töredezett megfelelési környezethez vezet. Konklúzió: A rendeleti szabályozás önmagában nem elegendő az MI irányítására – adaptív szabályozási keretekre, szabályozási homokozókra és a kötelező előírások rugalmas, elvalapú iránymutatásokkal való ötvözésére van szükség. Az MI szabályozása nem pusztán technikai, hanem társadalmi és értékválasztási kérdés, amely folyamatos párbeszédet és a kormányzatok, vállalatok, civil társadalom és akadémia együttműködését igényli. A jövőbeni kutatásoknak a végrehajtási mechanizmusok hatékonyságára, a nemzetközi koordináció lehetőségeire és az etikai elvek operacionalizálására kell összpontosítaniuk.

Zitieren

APA

Kiss, Z. E. (2026). A törvény és a gép. Magyar Rendészet, 26(1), 45-53. https://doi.org/10.32577/mr.2026.1.3

Vancouver

Kiss ZE. A törvény és a gép. Magyar Rendészet. 2026;26(1):45-53. doi:10.32577/mr.2026.1.3

BibTeX
@article{Kiss2026,
  author = {Kiss, Z. Edward},
  title = {A törvény és a gép},
  journal = {Magyar Rendészet},
  year = {2026},
  volume = {26},
  number = {1},
  pages = {45--53},
  doi = {10.32577/mr.2026.1.3}
}
Kostenlos starten →