EUVIMEDEUVIMED entdecken
Open Access · CC BY-NC-ND 4.0

Háborús félelmek és biztonságpercepció Magyarországon

Mihály Fogarasi

Nemzet és Biztonság · 02.11.2026 · 19 (2) · 50-78

DOI: 10.32576/nb.2026.2.5 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Nemzet és Biztonság, online erschienen am 02.11.2026. Verfasst von Mihály Fogarasi. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A tanulmány a háborúval kapcsolatos félelmek szintjét, belső szerkezetét és társadalmi megoszlását vizsgálja a magyar felnőtt lakosság körében. Az elemzés egy 2025 szeptemberében végzett, ezerfős, országosan reprezentatív kérdőíves adatfelvételen alapul. A kutatás nem a háború objektív kockázataira, hanem azok szubjektív észlelésére és társadalmi beágyazottságára fókuszál. A háborús félelmek mérésére egy többtételes, a Fear of War Scale (FOWARS) logikájára épülő állításblokk szolgált, amely lehetővé tette a félelmek eltérő tartalmi dimenzióinak elkülönítését.Az eredmények szerint a háborús félelem Magyarországon közepes átlagos szinten van, ugyanakkor rendkívül széles eloszlást mutat, ami jelentős társadalmi megosztottságra utal. A tisztított itemblokk három, egymással összefüggő tartalmi aldimenzió mentén értelmezhető: ezek a gazdasági-egzisztenciális kockázatokhoz, a közvetlen biztonsági-katonai fenyegetettséghez, valamint az általános háborús fenyegetettséghez és bizonytalansághoz kapcsolódó félelmek. A dimenziók közül az általános, morális és hosszabb távú következményekhez kötődő aggodalmak mutatják a legmagasabb átlagos értékeket, ami tágabb fenyegetettség- és bizonytalanságészlelésként értelmezhető.A demográfiai elemzések alapján a háborús félelmek nem véletlenszerűen oszlanak meg a társadalomban. A magasabb félelmi szintek következetesen a nők, az idősebb korcsoportok és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében koncentrálódnak. Ezzel szemben a potenciális katonai érintettséget jelző hadkötelezettségi státusz önálló magyarázó ereje eltűnik a társadalmi-demográfiai tényezők kontrollálása után. Az időbeli összevetés egy korábbi, nem reprezentatív adatfelvétellel arra utal, hogy a háborús félelmek az elmúlt években nem egyszerűen csökkentek vagy erősödtek, hanem szerkezetileg átrendeződtek. A kezdeti sokkhatáshoz kötődő elemek mérséklődtek, miközben a konfliktus tartósságához és következményeihez kapcsolódó aggodalmak fennmaradtak.A tanulmány hozzájárul a háborús félelmek társadalmilag strukturált jelenségként való értelmezéséhez, és empirikus alapot nyújt a szubjektív fenyegetettségérzet társadalmi mintázatainak további vizsgálatához.

Zitieren

APA

Fogarasi, M. (2026). Háborús félelmek és biztonságpercepció Magyarországon. Nemzet és Biztonság, 19(2), 50-78. https://doi.org/10.32576/nb.2026.2.5

Vancouver

Fogarasi M. Háborús félelmek és biztonságpercepció Magyarországon. Nemzet és Biztonság. 2026;19(2):50-78. doi:10.32576/nb.2026.2.5

BibTeX
@article{Fogarasi2026,
  author = {Fogarasi, Mihály},
  title = {Háborús félelmek és biztonságpercepció Magyarországon},
  journal = {Nemzet és Biztonság},
  year = {2026},
  volume = {19},
  number = {2},
  pages = {50--78},
  doi = {10.32576/nb.2026.2.5}
}
Kostenlos starten →