Az alkotmánybíráskodás új szerepe az Alaptörvény első évtizedében
Acta Humana · 2021
DOI: 10.32566/ah.2021.2.5 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Acta Humana, 2021. Verfasst von Balázs Schanda. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-ND 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Az alkotmánybíráskodás a rendszerváltozáskor előzmények nélkül jelent meg a magyar jogrendszerben és rövid idő alatt meghatározó jogalakító szerepre tett szert. Az Alaptörvény a politikától távolabb, az igazságszolgáltatáshoz közelebb hozta az intézményt. Ugyanakkor az elmúlt évtized gyakorlata is mutatja – például a szólásszabadság vagy az egészséges környezethez való jog tekintetében –, hogy az Alkotmánybíróság továbbra is jelentős jogalakító szerepet tölt be. Az elmúlt évtized gyakorlatát az is jellemzi, hogy az Alkotmánybíróság kompromisszumokkal old fel kényes kérdéseket, és a nemzeti identitás védelme és az uniós együttműködés kötelezettsége között is egyensúlyt keres.
Zitieren
APA
Schanda, B. (2021). Az alkotmánybíráskodás új szerepe az Alaptörvény első évtizedében. Acta Humana. https://doi.org/10.32566/ah.2021.2.5
Vancouver
Schanda B. Az alkotmánybíráskodás új szerepe az Alaptörvény első évtizedében. Acta Humana. 2021. doi:10.32566/ah.2021.2.5
BibTeX
@article{Schanda2021,
author = {Schanda, Balázs},
title = {Az alkotmánybíráskodás új szerepe az Alaptörvény első évtizedében},
journal = {Acta Humana},
year = {2021},
doi = {10.32566/ah.2021.2.5}
}
EUVIMED