A Balaton nívófelületének modellje – Eötvös Loránd mérései alapján
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA · 26.03.2026 · 78 (1) · 4-16
DOI: 10.30921/gk.78.2026.1.1 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA, online erschienen am 26.03.2026. Verfasst von Gibárt GILÁNYI und 1 weiteren Autor:innen.
Abstract (Originalsprache)
Eötvös a torziósingával végzett méréseket bemutató publikációban, a nehézségi potenciált másodfokú Taylor-sorfejtéssel modellezi, és bemutatja, hogy a nehézségi potenciál második deriváltjai (vagy pontosabban azok bizonyos kombinációi) közvetlenül mérhetők a műszerével. A szerzők továbbfejlesztették Eötvös nehézségi potenciálmodelljét magasabb fokú tagok bevonásával a Taylor-sorba, felhasználva a nehézségi potenciál magasabb rendű deriváltjait (együtthatóit) és a topocentrikus derékszögű koordináták magasabb hatványait. Ezen eljárás alkalmazása lehetővé tette a nehézségi potenciálmodell kiterjesztését egy mezoskálájú területre, ezáltal nagyobb számú torziósingamérés bevonását a modellezésbe. Annak érdekében, hogy a nehézségi potenciál kielégítse a Laplace-Poisson-egyenletet, kényszerfeltételeket kell alkalmazni a modell paramétereire. A továbbfejlesztett potenciálmodell paramétereinek (együtthatóinak) becslése az Eötvös és munkatársai által 1901 telén, a Balaton jegén végzett torziósingamérések felhasználásával történt. A modell együtthatóit a (torziósingával) mért és a számított nehézségi potenciál második deriváltjai közötti különbségek négyzetösszegének minimalizálásával becsültük. Az eredményül kapott nehézségi erőteret Eötvös munkáihoz hasonlóan kétféle térképen mutatjuk be. Az egyik térképtípus szintvonalakkal jeleníti meg a helyi geoidundulációt, amelyen a szintfelület görbületének jellemzésére Eötvös által definiált, mért és számított „horizontális irányítóképesség” (lásd később) értékeit is feltüntettük. A második típus az izogammatérkép, amely a szintfelületen érvényesülő nehézségi gyorsulást mutatja. A levezetett modell jellemzi a nehézségi potenciált a mérésekkel lefedett területen, azon kívül azonban váratlan viselkedést mutat és hamis anomáliákat generál. A területre vonatkozó korábbi geoidmodellek is tartalmaztak torziósinga-adatokat; ezzel szemben eredményeink egy szűkebb területre vonatkozó, részletesebb nehézségi potenciálmodellt szolgáltatnak.
Zitieren
APA
GILÁNYI, G., & MOLNÁR, G. P. (2026). A Balaton nívófelületének modellje – Eötvös Loránd mérései alapján. GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA, 78(1), 4-16. https://doi.org/10.30921/gk.78.2026.1.1
Vancouver
GILÁNYI G, MOLNÁR GP. A Balaton nívófelületének modellje – Eötvös Loránd mérései alapján. GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA. 2026;78(1):4-16. doi:10.30921/gk.78.2026.1.1
BibTeX
@article{GILNYI2026,
author = {GILÁNYI, Gibárt and MOLNÁR, Gábor Péter},
title = {A Balaton nívófelületének modellje – Eötvös Loránd mérései alapján},
journal = {GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA},
year = {2026},
volume = {78},
number = {1},
pages = {4--16},
doi = {10.30921/gk.78.2026.1.1}
}
EUVIMED