A magyar helyi önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatai – Egy kérdőíves felmérés tapasztalatai
Tér és Társadalom · 02.07.2026 · 40 (2) · 203-224
DOI: 10.17649/tet.40.2.3713 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Tér és Társadalom, online erschienen am 02.07.2026. Verfasst von Nóra Baranyai und 3 weiteren Autor:innen. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Az elmúlt években a nemzetközi hálózatok vizsgálata jelentős teret nyert az akadémiai diskurzusban. Bár eredetileg a kulturális csere és a polgári diplomácia révén történő béke előmozdításának elvein alapult, a testvérvárosi kapcsolatok és a paradiplomácia fogalma a mai társadalomban jelentős átalakuláson ment keresztül. A szakirodalmi elemzés rávilágított, hogy a helyi önkormányzatok paradiplomácia kapcsolatai a magyar szakirodalomban még kevésbé vizsgált terület, ezért jelen tanulmány célja a magyarországi helyi önkormányzatok testvérvárosi irányainak, motivációinak feltárása, valamint ezen együttműködések feltárása, kiértékelése. Az online kérdőíves adatfelvétel a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ) együttműködésben valósult meg és a magyarországi 3155 települési önkormányzat és 23 fővárosi kerület teljes körét célozta, amelyből 409 érvényes válasz érkezett (12,8%-os válaszadási arány). A minta települési jogállás szerint reprezentatív, az elemzéshez súlyozott statisztikai módszereket, az ábrázoláshoz térképes szoftvert alkalmaztunk. Eredményeink szerint a magyar önkormányzatok többsége (87,9%) rendelkezik testvértelepülési kapcsolattal, amelyek száma és intenzitása szoros összefüggést mutat a településmérettel. A városok átlagosan hét, a községek két partnerrel állnak kapcsolatban. A rendszerváltozás utáni nyugat-európai orientáció helyét fokozatosan a kelet-közép-európai, különösen a szomszédos országokra irányuló kapcsolatrendszer vette át. Jelentős a határon túli magyarsággal, illetve a hazai nemzetiségek anyaországaival kialakított intraetnikus együttműködések szerepe, amelyek a többinél intenzívebb és társadalmilag beágyazottabb kapcsolattípusnak bizonyulnak. A kapcsolatok fenntartásának legfőbb akadályai a pénzügyi és humánerőforrás-hiány, valamint a nemzetközi partnerek érdektelensége. A kisebb települések által működtetett, alulról szerveződő (bottom-up) együttműködések gyakran tartalmasabbak és közösségformálóbbak, mint a nagyvárosok formálisabb, protokolláris kapcsolatai. Összességében a magyar önkormányzati paradiplomácia területén a helyi identitásra és kulturális közelségre épülő kapcsolatok bizonyulnak a legstabilabbnak és leghatékonyabbnak.
Zitieren
APA
Baranyai, N., Kovács, I. P., Kézai, P. K., & Zsibók, Z. (2026). A magyar helyi önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatai – Egy kérdőíves felmérés tapasztalatai. Tér és Társadalom, 40(2), 203-224. https://doi.org/10.17649/tet.40.2.3713
Vancouver
Baranyai N, Kovács IP, Kézai PK, Zsibók Z. A magyar helyi önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatai – Egy kérdőíves felmérés tapasztalatai. Tér és Társadalom. 2026;40(2):203-224. doi:10.17649/tet.40.2.3713
BibTeX
@article{Baranyai2026,
author = {Baranyai, Nóra and Kovács, Ilona Pálné and Kézai, Petra Kinga and Zsibók, Zsuzsanna},
title = {A magyar helyi önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatai – Egy kérdőíves felmérés tapasztalatai},
journal = {Tér és Társadalom},
year = {2026},
volume = {40},
number = {2},
pages = {203--224},
doi = {10.17649/tet.40.2.3713}
}
EUVIMED