EUVIMEDEUVIMED entdecken
Open Access · CC BY-NC-SA 4.0

A bükk (Fagus Sylvatica L.) álgeszt színanyagainak képződési és szerkezetvizsgálata

Tamás Hofmann, Levente Albert, Eszter Visiné Rajczi

Erdészettudományi Közlemények · 2025 · 15 (1-2) · 43-53

DOI: 10.17164/ek.2025.03 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Erdészettudományi Közlemények, 2025. Verfasst von Tamás Hofmann und 2 weiteren Autor:innen. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC-SA 4.0).

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

Az álgeszt a bükk (Fagus sylvatica L.) legjellemzőbb színhibája, mely az utóbbi évtizedek technológiai és marketing próbálkozásai ellenére máig jelentős gazdasági veszteséget okoz. Az értékét és hasznosíthatóságát növelő technológiai eljárások hatékonyságát növelné a színanyagok kémiai szerkezetének, összetételének és sejtfalbeli elhelyezkedésének felderítése, amiről nem közöltek még eredményeket a szakirodalomban. Laboratóriumi, in vitro körülmények között tanulmányoztuk az álgeszt színanyagok (kromofórok) képződési reakcióját prekurzor (előanyag) vegyületekből. Nagy hatékonyságú kromatográfiás/tandem tömegspektrometriás eljárással elválasztottuk és vizsgáltuk a keletkezett színes reakciótermékek szerkezetét (molekulatömeg). Megállapítottuk, hogy az álgeszt pH-ján bükkenzimkivonat hatására a bükk faanyagának jellemző polifenoljai közül a (+)-katechin és a (-)-epikatechin polikondenzáció és oxidáció hatására színes termékekké alakul. A taxifolin gyenge reakciókészséget mutat, a fenolkarbonsavak (ferulasav, kumársav) és a kvercetin nem alakulnak át színes vegyületekké. Az izomer (+)-katechin, a (-)-epikatechin reakciói azonosak, a belőlük keletkező taxifolinnal különböző arányú (1:1, 575 m/z; 1:2, 861 m/z és 2:2, 1149 m/z) kondenzációs termékeket képeznek, amelyek további reakciókban vesznek részt, újabb színes termékeket hozva létre. A végeredmény egy igen bonyolult anyagkeverék. Az in vitro reakcióelegyből elsőként azonosítottunk olyan vegyületeket, (575 m/z, 863 m/z) amelyek az in vivo keletkezett álgeszt kivonatában is jelen vannak és bizonyítják a (+)-katechin, a (-)-epikatechin részvételét az álgeszt színanyagainak képzésében. Az azonosított vegyületek vízoldhatók és molekulatömegük alapján feltételezhetően nem épülnek be a sejtfalszerkezetbe, ami oka lehet az álgesztes faanyag álgesztmenteshez képest valamivel jobb tartósságának gombakárosítókkal szemben, és magyarázhatja az álgeszt színének változékonyságát. A kromofórok összetételének és szerkezetének ismerete új lehetőséget kínál a szín homogenizálására, stabilitásának biztosítására és a gombaállóság növelésére.

Zitieren

APA

Hofmann, T., Albert, L., & Rajczi, E. V. (2025). A bükk (Fagus Sylvatica L.) álgeszt színanyagainak képződési és szerkezetvizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 15(1-2), 43-53. https://doi.org/10.17164/ek.2025.03

Vancouver

Hofmann T, Albert L, Rajczi EV. A bükk (Fagus Sylvatica L.) álgeszt színanyagainak képződési és szerkezetvizsgálata. Erdészettudományi Közlemények. 2025;15(1-2):43-53. doi:10.17164/ek.2025.03

BibTeX
@article{Hofmann2025,
  author = {Hofmann, Tamás and Albert, Levente and Rajczi, Eszter Visiné},
  title = {A bükk (Fagus Sylvatica L.) álgeszt színanyagainak képződési és szerkezetvizsgálata},
  journal = {Erdészettudományi Közlemények},
  year = {2025},
  volume = {15},
  number = {1-2},
  pages = {43--53},
  doi = {10.17164/ek.2025.03}
}
Kostenlos starten →