A neurokognitív hanyatlás vizsgálata háziorvosi praxisban
Orvosi Hetilap · 15.11.2026 · 167 (46) · 1867-1875
DOI: 10.1556/650.2026.33684 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Orvosi Hetilap, erschienen am 15.11.2026. Verfasst von Bálint Kabella und 4 weiteren Autor:innen. Beteiligte Einrichtung: 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi Tanszék Budapest, Stáhly u. 7-9., 1085 Magyarország. Hauptthemen laut MEDLINE: Primary Health Care, Cognitive Dysfunction. Die Arbeit nennt 39 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Bevezetés: A neurokognitív zavarok jelentős népegészségügyi terhet jelentenek, korai stádiumukban azonban gyakran rejtve maradnak. Mivel a kognitív hanyatlás kockázati tényezői jelentős részben módosíthatók, az alapellátásnak kiemelt szerepe van a felismerésben, a megelőzésben és a gondozásban. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja egy budapesti háziorvosi praxis 65 év feletti páciensei körében a kognitív hanyatlás gyakoriságának, valamint az azzal összefüggő demográfiai, életmódbeli, egészségügyi, szubjektív és digitális tényezőknek a feltérképezése volt. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban egy budapesti felnőtt háziorvosi praxis 214 páciense vett részt. A kognitív teljesítményt a Montreal Cognitive Assessment teszttel, iskolázottságra korrigálva mértük. A hangulati tüneteket a Hospital Anxiety and Depression Scale segítségével mértük fel, míg a szociodemográfiai, életmódbeli és digitális szokásokat, valamint az egészségi állapotra vonatkozó információkat önkitöltős kérdőív segítségével rögzítettük. Az összefüggéseket Spearman-féle rangkorrelációval vizsgáltuk. Eredmények: A résztvevők átlagéletkora 75,8 ± 7,2 év volt, 66,8%-uk nő, 59,8%-uk felsőfokú végzettségű. Az átlagos kognitív pontszám 26,6 ± 2,5 volt. A 26 pont alatti határérték alapján a kognitív zavar gyanúja 29,9%-ban, a konzervatívabb 24 pont alatti határérték szerint 9,4%-ban merült fel. A kognitív teljesítmény szignifikáns negatív összefüggést mutatott az életkorral, míg pozitívan korrelált a mozgékonysággal, az önellátással, az életminőséggel, a hangulattal, az általános egészségi állapottal, a szubjektív kognitív megítéléssel és a napi digitáliseszköz-használattal (p
Schlagwörter
MeSH-Schlagwörter (MEDLINE)
Stichwörter der Autor:innen
Autor:innen und Institutionen
- 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi Tanszék Budapest, Stáhly u. 7-9., 1085 Magyarország.
- 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Budapest Magyarország.
- 3 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Budapest Magyarország.
- 4 Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Neurokognitív Kutatási Központ Budapest Magyarország.
ORCID-Profile: János András Zsuffa
Zitieren
APA
Kabella, B., Lendvai, F., Németh, L., Katz, S., & Zsuffa, J. A. (2026). A neurokognitív hanyatlás vizsgálata háziorvosi praxisban. Orvosi Hetilap, 167(46), 1867-1875. https://doi.org/10.1556/650.2026.33684
Vancouver
Kabella B, Lendvai F, Németh L, Katz S, Zsuffa JA. A neurokognitív hanyatlás vizsgálata háziorvosi praxisban. Orvosi Hetilap. 2026;167(46):1867-1875. doi:10.1556/650.2026.33684
BibTeX
@article{Kabella2026,
author = {Kabella, Bálint and Lendvai, Flóra and Németh, Lilla and Katz, Sándor and Zsuffa, János András},
title = {A neurokognitív hanyatlás vizsgálata háziorvosi praxisban},
journal = {Orvosi Hetilap},
year = {2026},
volume = {167},
number = {46},
pages = {1867--1875},
doi = {10.1556/650.2026.33684}
}
EUVIMED