EUVIMEDEUVIMED entdecken
ÜbersichtsarbeitOpen Access · CC BY 4.0

Pszichedelikumok használata a pszichiátriában

Szabolcs Kéri iD

Orvosi Hetilap · 2026

DOI: 10.1556/650.2026.33665 ↗

Kurz gefasst

Übersichtsarbeit in der Zeitschrift Orvosi Hetilap, 2026. Verfasst von Szabolcs Kéri. Beteiligte Einrichtung: 1 Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Élettani Intézet Szeged, Dóm tér 10., 6724 Magyarország. Hauptthemen laut MEDLINE: Hallucinogens. Die Arbeit nennt 30 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).

AbstractSchlagwörterBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A pszichedelikus kezelések alkalmazásáról szóló szakirodalom az elmúlt öt évben jelentősen bővült. A hangulatzavarok, a terápiarezisztens depresszív zavar és a poszttraumás stressz-zavar területén több randomizált-kontrollált vizsgálat és összegző elemzés jelent meg. A vizsgálati módszertan azonban továbbra is alapvető bizonytalansági forrás, a klinikai bizonyítékok a terület népszerűségének ellenére szegényesek. A pszilocibin alkalmazása major depresszív zavarban következetes és nagymértékű javulással jár, ám a legszigorúbb vizsgálatokban a primer végpont nem mindig éri el a statisztikai szignifikanciát. Ugyanakkor egy szintetikus pszilocibin (COMP360) két 2025–2026-os, 3. fázisú vizsgálatában is teljesítette a primer végpontot. Az MDMA (metiléndioxi-metamfetamin; „ecstasy”) segítségével támogatott pszichoterápia poszttraumás stressz-zavarban rendelkezik a legmeggyőzőbb 3. fázisú vizsgálati anyaggal, az amerikai gyógyszerhatóság azonban 2024-ben etikai aggályok miatt nem hagyta jóvá a készítményt. Az LSD-nek (lizergsav-dietilamid) és az ayahuascának a depresszív tünetekre és szorongásra gyakorolt hatásával kapcsolatos bizonyítékok lényegesen gyengébbek. A pszichedelikumok terápiás használata ma már nem tekinthető pusztán elméleti kérdésnek vagy egy szubkultúra mozgalmának: a klinikai hatás következetes, több vizsgálatban pedig kifejezetten erős. A klinikai bizonyosság szintje azonban több indikációban is alacsony vagy nagyon alacsony marad. Ennek fő okai a vakítás gyakorlati feloldása, a kis esetszámok, a vizsgálatok eltérő jellege és a hosszú távú biztonsági adatok hiánya. A pszilocibin és a klasszikus pszichedelikumok egyelőre kísérleti kezelésnek tekinthetők. Az MDMA esetében a 3. fázisú eredmények ígéretesek, de a hatósági jóváhagyáshoz nem bizonyultak elegendőnek. Orv Hetil. 2026; 167(37): 1461–1467.

Schlagwörter

MeSH-Schlagwörter (MEDLINE)

HallucinogensHumansPsilocybinLysergic Acid DiethylamideStress Disorders, Post-TraumaticN-Methyl-3,4-methylenedioxyamphetamine

Stichwörter der Autor:innen

MDMAhangulatzavarokmood disorderspost-traumatic stress disorderposzttraumás stressz-zavarpsilocybinpsychedelicspszichedelikumokpszilocibinterápiarezisztens depresszív zavartreatment-resistant depression

Substanzen

HallucinogensPsilocybinLysergic Acid DiethylamideN-Methyl-3,4-methylenedioxyamphetamine

Autor:innen und Institutionen

  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Élettani Intézet Szeged, Dóm tér 10., 6724 Magyarország.
  • 2 Tokaj-Hegyalja Egyetem, Sztárai Intézet Sárospatak Magyarország.

ORCID-Profile: Szabolcs Kéri

Zitieren

APA

Kéri, S. (2026). Pszichedelikumok használata a pszichiátriában. Orvosi Hetilap. https://doi.org/10.1556/650.2026.33665

Vancouver

Kéri S. Pszichedelikumok használata a pszichiátriában. Orvosi Hetilap. 2026. doi:10.1556/650.2026.33665

BibTeX
@article{Kri2026,
  author = {Kéri, Szabolcs},
  title = {Pszichedelikumok használata a pszichiátriában},
  journal = {Orvosi Hetilap},
  year = {2026},
  doi = {10.1556/650.2026.33665}
}
Kostenlos starten →