EUVIMEDEUVIMED entdecken
ÜbersichtsarbeitOpen Access · CC BY 4.0

Long-COVID-szindróma és COVID–19-et követő tüdőspecifikus eltérések

Dorottya Fésü iD, Gábor Horváth, Veronika Müller

Orvosi Hetilap · 05.07.2026 · 167 (27) · 1051-1058

DOI: 10.1556/650.2026.33584 ↗

Kurz gefasst

Übersichtsarbeit in der Zeitschrift Orvosi Hetilap, erschienen am 05.07.2026. Verfasst von Dorottya Fésü und 2 weiteren Autor:innen. Beteiligte Einrichtung: 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pulmonológiai Klinika Budapest, Tömő u. 25-29., 1083 Magyarország. Hauptthemen laut MEDLINE: COVID-19, Pulmonary Fibrosis, Lung. Die Arbeit nennt 50 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).

AbstractSchlagwörterBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

Az akut COVID–19 lezajlását követően post-COVID-, avagy long-COVID-szindróma léphet fel, mely a fertőzés akut időszaka után is fennálló kellemetlen perzisztáló vagy új keletű tünetekkel jellemezhető, az érintett betegek életminőségét ronthatja, és egynél több szervrendszert is érinthet. Az állapot sokszor diagnosztikus és főként terápiás kihívást jelenthet az ellátórendszernek, pontos lefolyása és kimenetelei egyelőre nem ismertek teljes mértékben. A diagnosztikus megközelítés multidiszciplináris szemléletet igényel, amelyben kiemelt szerepet kapnak a képalkotó vizsgálatok (például mellkasi CT), a funkcionális állapotot felmérő vizsgálatok (6 perces járásteszt, légzésfunkció, cardiopulmonalis terheléses teszt), valamint a betegek által szubjektíven jelzett paraméterek (tüneti profil, életminőség) felmérése is. A long-COVID-állapot részeként bizonyos esetekben a vírusinfekció következményeként a tüdőparenchyma kiterjedt károsodása detektálható képalkotó felvételeken, melyet a szakirodalom post-COVID-tüdőfibrosisként említ. A terápiás lehetőségek jelenleg korlátozottak, és nagyrészt tüneti, illetve szervspecifikus megközelítésen alapulnak, ugyanakkor az akut fázisban alkalmazott antivirális kezelések, mint a remdesivir vagy a nirmatrelvir/ritonavir, potenciálisan befolyásolhatják a késői szövődmények kialakulását. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különös tekintettel a vakcinációra, amely bizonyítottan csökkenti a súlyos betegség és feltehetően a long-COVID kialakulásának kockázatát is. A long-COVID-szindróma és a post-COVID-tüdőfibrosis patomechanizmusának pontosabb megértéséhez további hosszú távú betegkövetés lehet szükséges. A jelen közlemény célja a long-COVID-szindróma és a post-COVID-tüdőfibrosis bemutatása egy naprakész, átfogó összefoglaló formájában. Orv Hetil. 2026; 167(27): 1051–158.

Schlagwörter

MeSH-Schlagwörter (MEDLINE)

COVID-19Pulmonary FibrosisLungHumansQuality of LifePost-Acute COVID-19 SyndromeSARS-CoV-2Antiviral AgentsRespiratory Function Tests

Stichwörter der Autor:innen

long-COVIDpost-COVID conditionpost-COVID-állapotpulmonary fibrosisremdesivirtüdőfibrosis

Substanzen

Antiviral Agents

Autor:innen und Institutionen

  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pulmonológiai Klinika Budapest, Tömő u. 25-29., 1083 Magyarország.

ORCID-Profile: Dorottya Fésü

Zitieren

APA

Fésü, D., Horváth, G., & Müller, V. (2026). Long-COVID-szindróma és COVID–19-et követő tüdőspecifikus eltérések. Orvosi Hetilap, 167(27), 1051-1058. https://doi.org/10.1556/650.2026.33584

Vancouver

Fésü D, Horváth G, Müller V. Long-COVID-szindróma és COVID–19-et követő tüdőspecifikus eltérések. Orvosi Hetilap. 2026;167(27):1051-1058. doi:10.1556/650.2026.33584

BibTeX
@article{Fs2026,
  author = {Fésü, Dorottya and Horváth, Gábor and Müller, Veronika},
  title = {Long-COVID-szindróma és COVID–19-et követő tüdőspecifikus eltérések},
  journal = {Orvosi Hetilap},
  year = {2026},
  volume = {167},
  number = {27},
  pages = {1051--1058},
  doi = {10.1556/650.2026.33584}
}
Kostenlos starten →