Long-COVID-szindróma és COVID–19-et követő tüdőspecifikus eltérések
Orvosi Hetilap · 05.07.2026 · 167 (27) · 1051-1058
DOI: 10.1556/650.2026.33584 ↗Kurz gefasst
Übersichtsarbeit in der Zeitschrift Orvosi Hetilap, erschienen am 05.07.2026. Verfasst von Dorottya Fésü und 2 weiteren Autor:innen. Beteiligte Einrichtung: 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pulmonológiai Klinika Budapest, Tömő u. 25-29., 1083 Magyarország. Hauptthemen laut MEDLINE: COVID-19, Pulmonary Fibrosis, Lung. Die Arbeit nennt 50 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Az akut COVID–19 lezajlását követően post-COVID-, avagy long-COVID-szindróma léphet fel, mely a fertőzés akut időszaka után is fennálló kellemetlen perzisztáló vagy új keletű tünetekkel jellemezhető, az érintett betegek életminőségét ronthatja, és egynél több szervrendszert is érinthet. Az állapot sokszor diagnosztikus és főként terápiás kihívást jelenthet az ellátórendszernek, pontos lefolyása és kimenetelei egyelőre nem ismertek teljes mértékben. A diagnosztikus megközelítés multidiszciplináris szemléletet igényel, amelyben kiemelt szerepet kapnak a képalkotó vizsgálatok (például mellkasi CT), a funkcionális állapotot felmérő vizsgálatok (6 perces járásteszt, légzésfunkció, cardiopulmonalis terheléses teszt), valamint a betegek által szubjektíven jelzett paraméterek (tüneti profil, életminőség) felmérése is. A long-COVID-állapot részeként bizonyos esetekben a vírusinfekció következményeként a tüdőparenchyma kiterjedt károsodása detektálható képalkotó felvételeken, melyet a szakirodalom post-COVID-tüdőfibrosisként említ. A terápiás lehetőségek jelenleg korlátozottak, és nagyrészt tüneti, illetve szervspecifikus megközelítésen alapulnak, ugyanakkor az akut fázisban alkalmazott antivirális kezelések, mint a remdesivir vagy a nirmatrelvir/ritonavir, potenciálisan befolyásolhatják a késői szövődmények kialakulását. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különös tekintettel a vakcinációra, amely bizonyítottan csökkenti a súlyos betegség és feltehetően a long-COVID kialakulásának kockázatát is. A long-COVID-szindróma és a post-COVID-tüdőfibrosis patomechanizmusának pontosabb megértéséhez további hosszú távú betegkövetés lehet szükséges. A jelen közlemény célja a long-COVID-szindróma és a post-COVID-tüdőfibrosis bemutatása egy naprakész, átfogó összefoglaló formájában. Orv Hetil. 2026; 167(27): 1051–158.
Schlagwörter
MeSH-Schlagwörter (MEDLINE)
Stichwörter der Autor:innen
Substanzen
Autor:innen und Institutionen
- 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pulmonológiai Klinika Budapest, Tömő u. 25-29., 1083 Magyarország.
ORCID-Profile: Dorottya Fésü
Zitieren
APA
Fésü, D., Horváth, G., & Müller, V. (2026). Long-COVID-szindróma és COVID–19-et követő tüdőspecifikus eltérések. Orvosi Hetilap, 167(27), 1051-1058. https://doi.org/10.1556/650.2026.33584
Vancouver
Fésü D, Horváth G, Müller V. Long-COVID-szindróma és COVID–19-et követő tüdőspecifikus eltérések. Orvosi Hetilap. 2026;167(27):1051-1058. doi:10.1556/650.2026.33584
BibTeX
@article{Fs2026,
author = {Fésü, Dorottya and Horváth, Gábor and Müller, Veronika},
title = {Long-COVID-szindróma és COVID–19-et követő tüdőspecifikus eltérések},
journal = {Orvosi Hetilap},
year = {2026},
volume = {167},
number = {27},
pages = {1051--1058},
doi = {10.1556/650.2026.33584}
}
EUVIMED