A lágyékhajlati feltárásból végzett érműtétek sebfertőzéseinek megelőzése negatív nyomású sebkezeléssel
Orvosi Hetilap · 2024
DOI: 10.1556/650.2024.33142 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Orvosi Hetilap, 2024. Verfasst von Dorottya Szabó und 8 weiteren Autor:innen. Beteiligte Einrichtung: 1 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Érsebészeti Klinika Pécs, Ifjúság útja 13., 7624 Magyarország. Hauptthemen laut MEDLINE: Negative-Pressure Wound Therapy, Surgical Wound Infection, Groin, Wound Healing. Die Arbeit nennt 15 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Bevezetés: A negatív nyomású sebkezelés egyre nagyobb szereppel bír a krónikus, nehezen gyógyuló sebek, sebfertőzések kezelésében. Az érsebészeti műtéteket követően kialakuló sebfertőzések predilekciós helye a femoralis háromszög műtéti bemetszései. A sebfertőzés kialakulásában szerepet játszó tényezők: diabetes, elhízás, korábbi műtétek ugyanebben a régióban, azonos oldali alsó végtagi gangraenák, fekélyek. Célkitűzés: Hipotézisünk, hogy a femoralis hajlat sebfertőzéseit csökkentheti a negatív nyomású sebkezelés zárt seben való alkalmazása a nagy rizikójú csoportokban, ezzel együtt csökkenthető a rettegett érsebészeti szövődmény, a szeptikus graft kialakulása. Módszer: Vizsgálatunkba 38 beteget vontunk be, akiknél legalább egy kritérium teljesült a következők közül: testtömegindex >30; korábbi műtét ugyanebben a régióban; azonos oldali végtagon jelen lévő szövetelhalás, seb. A kontrollcsoportba kerülő betegeknél (n = 19) hagyományos sebfedést (Cosmopor E) alkalmaztunk. Az incisionalis negatív nyomású sebkezelésben részesülő csoportban (n = 19) a műtőben a varratokkal egyeztetett sebet fehér szivaccsal (VivanoMed White Foam) fedtük, fóliával légmentesen lezártuk, és ide csatlakoztattuk a vákuumgép portját, amelyen keresztül azonnal megkezdődött a seb szívása (folyamatos üzemmód, 100 Hgmm). A kezelés időtartamát átlagosan 7 napig terveztük. A betegeket a posztoperatív 10., 30., 60. napon, ambulanciánkon ellenőriztük. Eredmények: A kontrollcsoportban a betegek 42,1%-ában (n = 8) sebgyógyulási zavar, 36,8%-ában (n = 7) sebfertőzés alakult ki. Egy esetben szeptikus graft miatt reoperációt végeztünk. Az incisionalis negatív nyomású sebkezelésen átesett csoportban 31,6%-ban (n = 6) jelentkezett sebgyógyulási zavar, 26,3%-ban (n = 5) sebfertőzés, egy esetben szeptikus graft. Következtetés: Bár a vizsgált csoportok között nem találtunk szignifikáns különbséget a primer végpont tekintetében, kimutattuk, hogy az elhízott, valamint a korábban lágyékfeltárásból végzett műtéten átesett betegek esetén az incisionalis vákuumkezelés előnyös lehet a hagyományos sebkezeléssel szemben. Orv Hetil. 2024; 165(42): 1652–1658.
Schlagwörter
MeSH-Schlagwörter (MEDLINE)
Stichwörter der Autor:innen
Autor:innen und Institutionen
- 1 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Érsebészeti Klinika Pécs, Ifjúság útja 13., 7624 Magyarország.
Zitieren
APA
Szabó, D., Turi, S., Vadász, G., Gadácsi, M., Fazekas, G., Jávor, S., Kasza, G., Jancsó, G., & Benkő, L. (2024). A lágyékhajlati feltárásból végzett érműtétek sebfertőzéseinek megelőzése negatív nyomású sebkezeléssel. Orvosi Hetilap. https://doi.org/10.1556/650.2024.33142
Vancouver
Szabó D, Turi S, Vadász G, Gadácsi M, Fazekas G, Jávor S, et al. A lágyékhajlati feltárásból végzett érműtétek sebfertőzéseinek megelőzése negatív nyomású sebkezeléssel. Orvosi Hetilap. 2024. doi:10.1556/650.2024.33142
BibTeX
@article{Szab2024,
author = {Szabó, Dorottya and Turi, Szamanta and Vadász, Gergely and Gadácsi, Melinda and Fazekas, Gábor and Jávor, Szaniszló and Kasza, Gábor and Jancsó, Gábor and Benkő, László},
title = {A lágyékhajlati feltárásból végzett érműtétek sebfertőzéseinek megelőzése negatív nyomású sebkezeléssel},
journal = {Orvosi Hetilap},
year = {2024},
doi = {10.1556/650.2024.33142}
}
EUVIMED