Palliatív betegellátás belgyógyászati osztályon
Orvosi Hetilap · 2024
DOI: 10.1556/650.2024.33070 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Orvosi Hetilap, 2024. Verfasst von Nóra Szigeti und 2 weiteren Autor:innen. Beteiligte Einrichtung: 1 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, II. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum Pécs, Pacs…. Hauptthemen laut MEDLINE: Palliative Care, Internal Medicine. Die Arbeit wurde bisher 7-mal zitiert (Crossref) und nennt 24 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Bevezetés: A palliatív ellátás javítja a krónikus, progresszív betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek életminőségét. Célkitűzés: Célunk volt, hogy felmérjük a belgyógyászati osztályunkon kezelt, krónikus, progresszív betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek palliatív ellátásának szükségességét és a betegek jellemzőit. Módszer: Retrospektív tanulmányunk a 2020. január 1. és 2024. január 31. között klinikánkra a Sürgősségi Betegellátó Osztályról felvett, palliatív konzíliumba referált betegek betegségjellemzőit, a klinikai diagnózis és a palliatív ellátás időpontjait, a betegek felvételének okát, állapotukat, tüneteiket, esetleges haláluk helyét és idejét vizsgálta. Eredmények: A 197 beteg átlagéletkora 71 év volt, 45%-uk volt férfi. Daganatos betegségben 95, egyéb krónikus, progresszív betegségben 5%-uk szenvedett. Az elsődleges daganat leggyakoribb helye a tüdő, a vastagbél és az emlő volt. A nem daganatos betegek szervelégtelenségben vagy neurológiai kórképben szenvedtek. Korai palliatív ellátásban a daganatos betegek 4%-a részesült. A betegek funkcionális stádiumának átlaga ECOG 3,4, illetve a Karnofsky-index szerint 24% volt. A vezető tünetek a fájdalom, az étvágytalanság és a fulladás voltak. Daganatos betegeknél a diagnózis és a palliatív gondozás kezdete között eltelt idő átlaga 110 hétnek bizonyult, 17%-uknál a két időpont megegyezett. A palliatív gondozás kezdete és a klinikai palliatív konzílium között átlagosan 26 nap telt el, 71%-uknál a két időpont megegyezett. Családi megbeszélés a betegek 33%-ánál valósult meg, mely alacsony arány részben a COVID–19-pandémia alatti beteglátogatási korlátozásoknak tudható be. A vizsgálat végéig a betegek 88%-a elhunyt, csupán 27%-a az otthonában. A palliatív ellátás kezdete és a halál időpontja között átlagosan 82 nap telt el. Megbeszélés: Eredményeink azt mutatják, hogy a palliatív ellátási igényű betegek tüneti terhei jelentősek. A daganatos betegek diagnózisa sokszor késői, korai palliatív ellátásuk ritkán történik meg, palliatív gondozásba későn kerülnek, és sokszor nem az otthonukban halnak meg, ahol utolsó időszakuk eltöltését preferálnák. A nem daganatos, krónikus progresszív kórképben szenvedőknél ritkán gondolunk a palliatív ellátás szükségességére. Következtetés: A krónikus, progresszív betegségben szenvedők korai palliatív ellátása javítja az életminőségüket. Orv Hetil. 2024; 165(26): 1010–1016.
Schlagwörter
MeSH-Schlagwörter (MEDLINE)
Stichwörter der Autor:innen
Autor:innen und Institutionen
- 1 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, II. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum Pécs, Pacsirta u. 1., 7624 Magyarország.
Zitieren
APA
Szigeti, N., Kun, S., & Wittmann, I. (2024). Palliatív betegellátás belgyógyászati osztályon. Orvosi Hetilap. https://doi.org/10.1556/650.2024.33070
Vancouver
Szigeti N, Kun S, Wittmann I. Palliatív betegellátás belgyógyászati osztályon. Orvosi Hetilap. 2024. doi:10.1556/650.2024.33070
BibTeX
@article{Szigeti2024,
author = {Szigeti, Nóra and Kun, Szilárd and Wittmann, István},
title = {Palliatív betegellátás belgyógyászati osztályon},
journal = {Orvosi Hetilap},
year = {2024},
doi = {10.1556/650.2024.33070}
}
EUVIMED