EUVIMEDEUVIMED entdecken
BeobachtungsstudieFallberichtOpen Access · CC BY 4.0

A COVID–19-fertőzés és a védőoltások hatásosságának vizsgálata egészségügyi dolgozókon

Bernadette Rojkovich, Dóra Németh, Elek Dinya, Erzsébet Nagy, Eszter Török, Imre Lázár, András Perduk, Pál Géher, György Nagy

Orvosi Hetilap · 2023

DOI: 10.1556/650.2023.32709 ↗

Kurz gefasst

Beobachtungsstudie in der Zeitschrift Orvosi Hetilap, 2023. Verfasst von Bernadette Rojkovich und 8 weiteren Autor:innen. Beteiligte Einrichtung: 1 A Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórháza Budapest, Árpád fejedelem útja 7., 1023 Magyarország. Hauptthemen laut MEDLINE: COVID-19. Die Arbeit wurde bisher 3-mal zitiert (Crossref) und nennt 26 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).

AbstractSchlagwörterBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

Bevezetés: A COVID–19-pandémiát okozó SARS-CoV-2 koronavírusnak folyamatosan újabb variánsai jelennek meg, 2021. november óta a legtöbb fertőzést az omikron koronavírus-variáns okozta. Célkitűzés: A prospektív megfigyeléses kohorszvizsgálat célja a COVID–19-fertőzésre nagyobb rizikóval bíró, egészségügyben dolgozók körében két Pfizer–BioNTech-vakcina és az ezt követően önkéntesen felvett emlékeztető vakcina utáni COVID–19-fertőzések előfordulásának, a vakcina hatásosságának, biztonságosságának és immunogenitásának vizsgálata volt. Módszer: A Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórháza egészségügyi és egészségügyben dolgozó munkatársainak két Pfizer–BioNTech (BNT162b2)-oltását 2021. január 7. és március 8. között kezdték meg. A harmadik, emlékeztető védőoltás típusának választása és időpontjának meghatározása önkéntes volt. 2021. január 7. és 2022. június 29. között követtük nyomon a dolgozókat. Felmértük a COVID–19-fertőzés előfordulását, az oltási reakció súlyosságát, a fertőzésre hajlamosító tényezőket és az oltások után a ’spike’ (S)-protein és a nukleokapszid (N)-protein elleni ellenanyag szintjének változási kinetikáját. Eredmények: 294 dolgozó – 96 orvos, 127 nővér és 71, egészségügyben dolgozó – adatait elemeztük, akiknek legalább három ellenanyagszint-mérésük történt a megfigyelési idő alatt. A harmadik, emlékeztető oltást 280 dolgozó kapta meg, a vakcinák megoszlása a következő volt: Pfizer–BioNTech (BNT162b2) (n = 210), Moderna COVID–19 (mRNA-1273) (n = 37), Sinopharm COVID–19 (n = 21), Janssen COVID–19 (n = 10) és AstraZeneca (ChAdOx1 nCoV-19) (n = 2). A megfigyelési időszakban 121 esetben történt fertőzés (41%). A COVID–19-fertőzések lefolyása többségében enyhe volt (97%), egy hét alatt gyógyult. A vizsgált időszakban 2 dolgozó halt meg: egy 56 éves nő két oltás után, COVID–19-fertőzéssel összefüggésbe nem hozható okból, és egy 58 éves férfi, aki a harmadik Pfizer-védőoltás után 6 hónappal zajló COVID–19-fertőzés után elhunyt. A fertőzés előfordulását nem befolyásolta az életkor, a nem, a kísérő betegségek, a dohányzás, a munkakör és a BMI. Az S-ellenanyag szintjének medián értéke az alapimmunizálás második oltása után 1 hónapig emelkedett (medián: 1173,0 U/ml), a 8. hónapig lassú csökkenő tendenciát mutatott (678,5–625,8–538,0 U/ml). A harmadik oltás után 1 hónappal lényegesen emelkedett az S-ellenanyag szintjének medián értéke (16 535,0 U/ml), az oltás utáni 3. hónaptól csökkenő tendenciát mutatott (9697,7 U/ml). Az S-antitest szintjének az oltások utáni kiugróan magas emelkedése összefüggést mutat az előzetes COVID–19-fertőzéssel. Az N-protein elleni ellenanyagszintet az oltás nem befolyásolta, emelkedése a fertőzéssel mutat összefüggést. Következtetés: Az emlékeztető vakcináció kevésbé hatott az omikron variáns okozta fertőzésre, de a betegség lefolyása enyhébb volt. Az alapimmunizáláshoz képest az emlékeztető oltás az S-antitest szintjének jelentősebb emelkedését okozta, ami összefüggést mutat a korábbi COVID–19-fertőzéssel. Orv Hetil. 2023; 164(5): 163–171.

Schlagwörter

MeSH-Schlagwörter (MEDLINE)

COVID-19MaleFemaleHumansMiddle AgedCOVID-19 VaccinesBNT162 VaccineChAdOx1 nCoV-19PandemicsProspective StudiesSARS-CoV-2VaccinationHealth PersonnelAntibodiesAntibodies, Viral

Stichwörter der Autor:innen

COVID-vaccineCOVID-vakcinaCOVID–19Pfizer–BioNtechantibodyellenanyaghumoral immune responsehumorális immunválaszimmunityimmunitásspike proteinspike-protein

Substanzen

COVID-19 VaccinesBNT162 VaccineChAdOx1 nCoV-19AntibodiesAntibodies, Viral

Autor:innen und Institutionen

  • 1 A Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórháza Budapest, Árpád fejedelem útja 7., 1023 Magyarország.
  • 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszék Budapest Magyarország.
  • 3 Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Digitális Egészségtudományi Intézet Budapest Magyarország.

Zitieren

APA

Rojkovich, B., Németh, D., Dinya, E., Nagy, E., Török, E., Lázár, I., Perduk, A., Géher, P., & Nagy, G. (2023). A COVID–19-fertőzés és a védőoltások hatásosságának vizsgálata egészségügyi dolgozókon. Orvosi Hetilap. https://doi.org/10.1556/650.2023.32709

Vancouver

Rojkovich B, Németh D, Dinya E, Nagy E, Török E, Lázár I, et al. A COVID–19-fertőzés és a védőoltások hatásosságának vizsgálata egészségügyi dolgozókon. Orvosi Hetilap. 2023. doi:10.1556/650.2023.32709

BibTeX
@article{Rojkovich2023,
  author = {Rojkovich, Bernadette and Németh, Dóra and Dinya, Elek and Nagy, Erzsébet and Török, Eszter and Lázár, Imre and Perduk, András and Géher, Pál and Nagy, György},
  title = {A COVID–19-fertőzés és a védőoltások hatásosságának vizsgálata egészségügyi dolgozókon},
  journal = {Orvosi Hetilap},
  year = {2023},
  doi = {10.1556/650.2023.32709}
}
Kostenlos starten →