Az orvosi gondolkodás
Magyar Sebészet · 16.07.2026 · 79 (2) · 119-124
DOI: 10.1556/1046.2026.20002 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Sebészet, erschienen am 16.07.2026. Verfasst von Zsolt Tulassay. Beteiligte Einrichtung: Semmelweis Egyetem, Magyarország. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY-NC 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Az orvosi gondolkodás gazdagsága, sokrétűsége, színessége tanulmányaim kezdetétől lenyűgözött.A gondolkodásmódot számos tényező befolyásolja.Közöttük a tanulmányok meghatározó jelentőségűek, alapvetően befolyásolják az észjárás irányultságát és az abból fakadó cselekedeteket.Jelentős összetevője a tapasztalat is, a külvilág hatásainak átélése, értékelése, feldolgozása és az alkalmazkodás képessége.Gondolkodásunkat a környezet is alakítja, a szűkebb és a tágabb egyaránt: a társakkal folytatott eszmecserék éppúgy, mint a világ történéseinek észlelése.A gondolkodásmódot azonban alapvetően mégis két tényező alakítja: a hivatás és az egyéniség.A hivatásra jellemző szemléletmód határozza meg a kihívásokra adott válaszainkat.Kosztolányi Dezső szerint a hivatás jellemzői néhány évtized után már az arcjátékból és a mozdulatokból is kiolvashatók.A hivatás mellett azonban az egyéniség változatossága ad egyéni színt a külső hatásokra kialakuló válaszainknak.Mindenki ismeri az orvosi hivatás különböző megnyilvánulásait, a fürkésző, kutató tekintetet, a nyugalmat sugárzó mosolyt, a kemény arcot vagy a bátorító kézszorítást.A hivatásra jellemző közelítési mód alapvető és meghatározó, amelyet azonban az egyedi vonások gazdagítják, változatossá teszik.A segítségnyújtás igénye valószínűleg az emberiséggel egyidős.A bajba jutott társak segítése ma is az orvosi hivatás alapvető sajátsága.Kezdetben a személyes érintettség és az érzelem határozta meg a cselekedeteket.A ma általánossá vált orvoslás azonban nagyot változott, a cselekvési mód egyre inkább személytelenné vált, a gyógyítás mikéntjét csak az adatok, a gépekből elővarázsolható összefüggések, algoritmusok, irányelvek vezetik.Az orvoslás fejlődésében nyilvánvalóvá vált, hogy egy ember nem képes átfogni azt a hatalmas tudáshalmazt, amely akár csak az elmúlt évszázadban ismertté vált.Ez a folyamat az utóbbi fél évszázadban felgyorsult.Az orvoslás széles köre szűkült és különböző szempontok mentén tagozódott.A különböző irányok olyan különleges, teljes figyelmet igénylő ismereteken alapulnak, amelyek a szélesebb körű tájékozódást gátolják.Szűkülő horizontú és egyre kisebb áttekintést igénylő szakmai területek alakulnak ki, a szélesebb távlatokat mérlegelő orvosi szemléletet a specializáció szűkült látóköre már nem igényli többé.Az orvos nem a beteg embert kezeli, csak egyes szerveit és gyakran azokat sem teljeskörűen, csak egy-egy különleges beavatkozás elvégzéséig.A különböző szervek működésének kölcsönhatása, az emberi szervezet egészének, a testi és a lelki egyensúlynak a megítélése egyre kevésbé témája az orvosi
Autor:innen und Institutionen
- Semmelweis Egyetem, Magyarország.
Zitieren
APA
Tulassay, Z. (2026). Az orvosi gondolkodás. Magyar Sebészet, 79(2), 119-124. https://doi.org/10.1556/1046.2026.20002
Vancouver
Tulassay Z. Az orvosi gondolkodás. Magyar Sebészet. 2026;79(2):119-124. doi:10.1556/1046.2026.20002
BibTeX
@article{Tulassay2026,
author = {Tulassay, Zsolt},
title = {Az orvosi gondolkodás},
journal = {Magyar Sebészet},
year = {2026},
volume = {79},
number = {2},
pages = {119--124},
doi = {10.1556/1046.2026.20002}
}
EUVIMED