Komárom Duna-partjának várostörténete a kezdetektől 1945-ig
Építés - Építészettudomány · 2016
DOI: 10.1556/096.2016.44.1-2.6 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Építés - Építészettudomány, 2016. Verfasst von Máté Tamáska.
Abstract (Originalsprache)
A tanulmány célja, hogy Komárom városfejlődésén keresztül bemutassa a város és a Duna-part, illetve a Duna két partjának történeti kapcsolatrendszerét. Komárom szerkezetének sajátossága kiemelt hadászati jelentősége, amelyet elsőként, mint török kori végvár élt meg. Ebben az időben a Duna túlpartján feltehetően már korábban létező településkezdeményezések elpusztultak. A 18. században, mint kereskedőváros, jelentős fejlődést tudhat magáénak, ám gazdasági jelentősége ellenére városképe egyszerű maradt. A 19. századtól ismét erőd jellege válik a meghatározóvá, a Duna-part stratégiai hídfőit elfoglalják a katonai létesítmények. Csupán a 20. század első évtizedeiben kerül sor a déli és az északi part egybekapcsolására, ami nemcsak a hidat jelenti, hanem az északi hídfő körül akkoriban kiépülő reprezentatív teresedést és parkot is. A két világháború között a frissen egyesített várost határ szeli ketté. A közös városi zónát, így mindenekelőtt a hídfők környékét, illetve általában a Duna-partokat elfoglalják az ipari létesítmények. A két város közé ékelődő ipari zóna azóta is meghatározó szerkezeti eleme a városnak.
Zitieren
APA
Tamáska, M. (2016). Komárom Duna-partjának várostörténete a kezdetektől 1945-ig. Építés - Építészettudomány. https://doi.org/10.1556/096.2016.44.1-2.6
Vancouver
Tamáska M. Komárom Duna-partjának várostörténete a kezdetektől 1945-ig. Építés - Építészettudomány. 2016. doi:10.1556/096.2016.44.1-2.6
BibTeX
@article{Tamska2016,
author = {Tamáska, Máté},
title = {Komárom Duna-partjának várostörténete a kezdetektől 1945-ig},
journal = {Építés - Építészettudomány},
year = {2016},
doi = {10.1556/096.2016.44.1-2.6}
}
EUVIMED