A klíma- és ökológiai válság hatása a mentális egészségre
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika · 23.03.2026 · 26 (4) · 226-241
DOI: 10.1556/0406.2025.00062 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, erschienen am 23.03.2026. Verfasst von Krisztina Miskó. Die Arbeit nennt 153 Literaturangaben.
Abstract (Originalsprache)
Az emberi tevékenység nyomán kibontakozó klímaválság korunk egyik legsúlyosabb kihívása, amely globális léptékben veszélyezteti az emberi lét alapfeltételeit. A szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése nem csupán ökológiai és gazdasági következményekkel jár, hanem közvetlen és közvetett módon az emberi pszichére is hat. Az elmúlt években egyre több kutatásban vizsgálták a klímaválság mentális egészségre gyakorolt hatásait, amelyek három fő dimenzióba sorolhatók: közvetlen, közvetett és hosszú távú pszichológiai következmények. A közvetlen hatások közé tartoznak a természeti katasztrófák nyomán jelentkező akut pszichés zavarok, például a poszttraumás stressz zavar és a depresszió. A közvetett hatások felismerése összetettebb: ide sorolható a szorongás, a depreszszió és a szerhasználat fokozódása, amelyek a jövő bizonytalanságából, a létbiztonság csökkenéséből, az erőforrásokért folytatott versenyből és az infrastruktúrák sérülékenységéből fakadnak. A hosszú távú pszichés hatások pedig olyan új fogalmak megjelenéséhez vezettek, mint a klíma- és ökogyász, a klíma- és ökoszorongás, az ökobűntudat, a szolasztalgia és a bioszférikus aggodalom. Bár e reakciók egy része adaptív, és a válság súlyosságát tükröző természetes válaszként értelmezhető, további kutatásokra van szükség ezeknek a hatásoknak a jobb megértéséhez. Tanulmányomban nemzetközi és hazai szakirodalom alapján rendszerezem a klímaválság pszichológiai hatásait. Az első részben bemutatom a klímaválság és az ökológiai válság fogalmát és következményeit, a második részben áttekintem a mentális egészségre gyakorolt hatásokat, végül pedig összegzem azokat a lehetséges beavatkozási pontokat és eszközöket, amelyek hozzájárulhatnak a klímaválsággal összefüggő pszichés terhek kezelését és a megküzdést támogató reziliencia növeléséhez.
Zitieren
APA
Miskó, K. (2026). A klíma- és ökológiai válság hatása a mentális egészségre. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 26(4), 226-241. https://doi.org/10.1556/0406.2025.00062
Vancouver
Miskó K. A klíma- és ökológiai válság hatása a mentális egészségre. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2026;26(4):226-241. doi:10.1556/0406.2025.00062
BibTeX
@article{Misk2026,
author = {Miskó, Krisztina},
title = {A klíma- és ökológiai válság hatása a mentális egészségre},
journal = {Mentálhigiéné és Pszichoszomatika},
year = {2026},
volume = {26},
number = {4},
pages = {226--241},
doi = {10.1556/0406.2025.00062}
}
EUVIMED