NAgyméretarányú TAlajtérképezések Szelvény szintű Adatbázis (NATASA) tapasztalatai Zala vármegye területén
Agrokémia és Talajtan · 03.08.2026
DOI: 10.1556/0088.2026.00207 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Agrokémia és Talajtan, erschienen am 03.08.2026. Verfasst von Zoltán Magyar und 10 weiteren Autor:innen. Die Arbeit nennt 46 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Tanulmányunk célja, hogy egy kiválasztott Zala vármegyei talajtani részadatbázis példáján bemutassuk a NAgyméretarányú TAlajtérképezések Szelvény szintű Adatbázisát (NATASA). Az adatbázis a hazai talajadatbázisokhoz képest kiemelkedően nagy térbeli felbontásban és részletességgel szolgáltat információt a termőterületeink talajairól, több talajmélységekre kiterjedően. A NATASA több adatforrás integrálásával jött létre: tartalmazza a nagyméretarányú (1:10.000) üzemi és a földminősítési célú genetikus talajtérképezések, valamint a mintatér alapú földértékelés során végzett talajszelvény-felvételezések adatait. A szelvényadatok két fő komponensből állnak: egyrészt a részletes helyszíni leírásokat rögzítő helyszíni jegyzőkönyvekből, másrészt az elkülönített talajszintekből vett minták laboratóriumi talajvizsgálati eredményeiből. A papíralapú és archív talajadatokat összegyűjtöttük, nomenklatúrájukat a nagyméretarányú országos talajtérképezés 1989-es Útmutatója alapján egységesítettük, majd digitális formában feldolgoztuk. A talajszelvények helyét Egységes Országos Vetületben (EOV) geopozicionáltuk, így Zala vármegyére vonatkozóan korszerű, vektoros talajinformációs adatbázist hoztunk létre. A Zala vármegyei NATASA-részadatbázis 6.745 talajszelvény (≈36.980 talajréteg) adatait tartalmazza. Az adatállományt a hatályos hazai genetikus talajrendszertan szerint és szakmai szempontok alapján, az általunk kidolgozott „pedofenomenológiai” megközelítés alkalmazásával szűrtük. A módszer lényege, hogy a talajszelvényadatokat a talajtani besorolások alapján egységesítettük, majd az egyes mért paramétereket adatvezérelt módon, az altípus és a talajmélység függvényében ellenőriztük. Az elemzés során Zala vármegye talajtakaróját jól reprezentáló agyagbemosódásos pszeudoglejes barna erdőtalajok és Ramann-féle barna erdőtalajok főbb mért talajparamétereit (Arany-féle kötöttség, pH (H 2 O) , humusz- és mésztartalom) összevetettük a Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázis (MARTHA), a Talajinformációs és Monitoring Rendszer (TIM) és az Agrokémiai Irányítási és Információs Rendszer (AIIR) megfelelő adataival, továbbá a hazai szakirodalmakban közölt talajtípus-leírásokkal. A négy adatbázis összehasonlíthatósága érdekében a szelvényadatokat spline alapú eljárással öt standard mélységi intervallumra (0–25, 25–50, 50–75, 75–100 és 100–200 cm) transzformáltuk. Összehasonlító elemzéseink főbb megállapításai a következők. A hazai szakirodalmi források és a korábbi, szakértői talajfelvételezések alapján Zala vármegyében a Ramann-féle barna erdőtalajok gyakoribb előfordulására számítottunk, mint amit a NATASA adatai (elemszámai) jeleznek. A NATASA szerint az agyagbemosódásos pszeudoglejes barna erdőtalajok legalsó szintje kis mennyiségben tartalmazhat CaCO 3 -at, míg a MARTHA adatbázis alapján e talajok szelvényei a teljes mélységtartományban mészmentesek. A NATASA szelvényadatai arra utalnak, hogy ennél az altípusnál a talajtextúra a homoktól a nehéz agyagig széles tartományban változhat. Ugyanakkor az Arany-féle kötöttségi szám vertikális változása sok esetben nem követi az egyes talajszintek – szakirodalmi tapasztalatok alapján várt – textúra-differenciálódását, melynek több lehetséges magyarázatát elemeztük. A vizsgált talajaltípus feltalajának átlagos humusztartalma a NATASA alapján sokkal alacsonyabb a szakirodalmakban közöltnél; ez a különbség igaz a négy talajadatbázisban leírt típusos Ramann-féle barna erdőtalajokra is. A NATASA adatbázisban szereplő, Zalában előforduló típusos Ramann-féle erdőtalajok felszínközeli talajszintjeinek kémhatása az országos átlaghoz viszonyítva savanyúbb; a pH (H 2 O) értékek alakulása összhangban van a vizsgált szintek mészmentességével. A NATASA archív talajadatai nemcsak megbízható kiindulópontot adhatnak termőterületeink talajainak részletesebb és átfogóbb megismeréséhez, hanem országos léptékben is alapot teremthetnek az alaptulajdonságokat leíró talajtérképek előállításához. E térképi háttérre építve, célzott modellezési és pedotranszfer-alapú eljárások alkalmazásával különféle tematikus céltérképek (például a talajok víztartó- és vízvezető-képességét bemutató térképek) is készíthetők. Az így létrehozott térképi termékek olyan, döntéstámogatásra alkalmas információkat szolgáltathatnak, amelyek elősegíthetik a mezőgazdasági területek aszály- és belvízérzékenységének térbeli becslését, továbbá szakmai háttértámogatást nyújthatnak az öntözésfejlesztési tervek és a kapcsolódó beruházások megalapozásához és megvalósításához.
Zitieren
APA
Magyar, Z., Hernádi, H., Mészáros, J., Benő, A., Bakacsi, Z., Barna, G., Szabó, B., Horel, Á., Pásztor, L., Makó, A., & Kocsis, M. (2026). NAgyméretarányú TAlajtérképezések Szelvény szintű Adatbázis (NATASA) tapasztalatai Zala vármegye területén. Agrokémia és Talajtan. https://doi.org/10.1556/0088.2026.00207
Vancouver
Magyar Z, Hernádi H, Mészáros J, Benő A, Bakacsi Z, Barna G, et al. NAgyméretarányú TAlajtérképezések Szelvény szintű Adatbázis (NATASA) tapasztalatai Zala vármegye területén. Agrokémia és Talajtan. 2026. doi:10.1556/0088.2026.00207
BibTeX
@article{Magyar2026,
author = {Magyar, Zoltán and Hernádi, Hilda and Mészáros, János and Benő, András and Bakacsi, Zsófia and Barna, Gyöngyi and Szabó, Brigitta and Horel, Ágota and Pásztor, László and Makó, András and Kocsis, Mihály},
title = {NAgyméretarányú TAlajtérképezések Szelvény szintű Adatbázis (NATASA) tapasztalatai Zala vármegye területén},
journal = {Agrokémia és Talajtan},
year = {2026},
doi = {10.1556/0088.2026.00207}
}
EUVIMED