EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

A bioszén felhasználásának lehetőségei a talaj tápanyag-utánpótlásában – Szemle

Márk Rékási, Nikolett Uzinger

Agrokémia és Talajtan · 2015

DOI: 10.1556/0088.2015.64.1.18 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Agrokémia és Talajtan, 2015. Verfasst von Márk Rékási und 1 weiteren Autor:innen. Die Arbeit wurde bisher 1-mal zitiert (Crossref).

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

A bioszén anyagában a tápanyagok három jellemző, hasznosulási sebességüket meghatározó formában lehetnek jelen. A hamu frakcióban lévő elemek gyakorlatilag azonnal, a labilis frakcióban lévők a mineralizáció után heteken, hónapokon belül, míg a perzisztens frakcióban lévők csak évszázadok során szabadulnak fel. A frakciók aránya a bioszén előállítási körülményeitől függ, így ezek alapvetően befolyásolják a végtermék tápanyag-szolgáltató képességét. A foszfor és a kálium mindhárom frakcióban megtalálható, így a bioszén ezen elemek közvetlen forrása lehet a talajban. A nitrogén viszont csak a labilis és a perzisztens frakcióban található meg — koncentrációja a hamuban gyakorlatilag nullának tekinthető –, így a bioszén saját N-tartalmából növénytáplálási szempontból csak a labilis frakcióban lévő vehető számításba rövidtávon. Ezt figyelembe véve a bioszén alkalmazása mellett a nitrogén más forrásból történő pótlása szüksé-ges. A bioszén azonban nem csak közvetlenül, saját tápelem-tartalma folytán, hanem közvetetten a talajtulajdonságokra (pH, kationcsere-kapacitás, vízgazdálkodás, stb.) és a mikrobiológiai folyamatokra gyakorolt hatása révén is befolyásolja a talaj táp-anyag-szolgáltató képességét. A közvetlen és közvetett hatás a tápanyagok felvehe-tősége szempontjából gyakran ellentétes irányú. A bioszénnel bevitt elemtartalom révén a talajban mért összes mennyiség megnőhet, de a fokozottabb tápelem-megkötő képesség miatt a könnyen felvehető, vízoldható mennyiségek lecsökken-hetnek. A két hatás eredője határozza meg, hogy egy adott elem felvehetősége javul-e a talajban. Hosszú távon azonban csakis a közvetett hatásokkal számolhatunk, így a bioszén alkalmazásánál ezeket szem előtt tartva kell mérlegelni és dönteni a felhasználásáról. A bioszén olyan mértékű alkalmazása, hogy az a Föld klímája szempontjából befolyásoló tényezőként jelentkezzen, egyelőre meglehetősen távolinak tűnik. A talajjavítási, tápanyag-utánpótlási szerepkörben azonban érdemes a bioszénnel foglalkozni. Az intenzív növénytermesztés során a bioszénnel történő tápanyag-utánpótlás nem biztosítható, de a konvencionális trágyaszerekkel együtt alkalmazva hasznos adalékanyag lehet, mivel azok hatékonyságának fokozása mellett talajjavító hatása is érvényesülni tud. A bioszén ezáltal a mezőgazdasági termelésben hosszú távú előnyöket biztosíthat.

Zitieren

APA

Rékási, M., & Uzinger, N. (2015). A bioszén felhasználásának lehetőségei a talaj tápanyag-utánpótlásában – Szemle. Agrokémia és Talajtan. https://doi.org/10.1556/0088.2015.64.1.18

Vancouver

Rékási M, Uzinger N. A bioszén felhasználásának lehetőségei a talaj tápanyag-utánpótlásában – Szemle. Agrokémia és Talajtan. 2015. doi:10.1556/0088.2015.64.1.18

BibTeX
@article{Rksi2015,
  author = {Rékási, Márk and Uzinger, Nikolett},
  title = {A bioszén felhasználásának lehetőségei a talaj tápanyag-utánpótlásában – Szemle},
  journal = {Agrokémia és Talajtan},
  year = {2015},
  doi = {10.1556/0088.2015.64.1.18}
}
Kostenlos starten →