A nitrogén és a réz közötti kölcsönhatás vizsgálata szabadföldi kukorica kísérletben
Agrokémia és Talajtan · 2015
DOI: 10.1556/0088.2015.64.1.12 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Agrokémia és Talajtan, 2015. Verfasst von Imre Kádár und 1 weiteren Autor:innen.
Abstract (Originalsprache)
Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizs-gáltuk a NxCu elemek közötti kölcsönhatásokat 1991-ben kukoricával. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO 3 -ot és kb. 20% agyagot tartalmazott. Az elemzések alapján a terület talaja jó Ca-, Mg-, K-, Mn-, kielégítő Cu-, köze-pes N-, valamint gyenge-közepes P- és Zn-ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen van, tehát a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N×3Cu = 12 kezelés × 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N 0, 100, 200, 300 kg·ha −1 , a Cu 0, 50, 100 kg·ha −1 adagokat jelentett Ca-ammóniumnitrát, illetve CuSO 4 formájában. Az árpilis, május és a július hónapokat aszály jellemezte. Főbb eredményeink: 1. Az 1991. év első fele erősen csapadékhiányos volt, a N-trágyázás termés-csökkenést eredményezett. Igazolhatóan mérséklődött a termő tövek száma. Az 1000-szem tömeg 278 g maradt. A Cu-trágyázással igazolhatóan emelkedett az egy tőre eső szemek száma, illetve a csövenkénti szemtömeg. A szemtermés az NxCu kezelésekben 7,0 és 8,6 t·ha −1 között változott. 2. A N-túlsúly, azaz az agronómiailag indokoltat jelentősen meghaladó N-adagok hatására a 4–6 leveles korú növény gyökerének N%-a, a virágzáselejei leve-lek N- és Zn-felvétele, valamint az aratáskori szár N-, K- és Ca-koncentrációja nőtt. A Cu-trágyázással a kontrollhoz viszonyítva a fiatal hajtás, a virágzás elejei levél és a szár Cu-tartalma átlagosan 1/3-ával emelkedett. A gyökér Cu-készlete a Cu-adagolással 2,5-szeresére nőtt. A Cu növényen belüli vertikális mozgása azonban gátolt volt. 3. A 12 t·ha −1 (szem + szár) földfeletti biomasszába kereken 114 kg N, 77 kg K (92 kg K 2 O), 22 kg P (50 kg P 2 O 5 ),15 kg Ca, és 18 kg Mg épült be. Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermék fajlagos elemtartalma 15 kg N, 10 kg K (12 kg K 2 O), 3 kg P (7 kg P 2 O 5 ), illetve 3 kg körüli CaO és MgO mennyiségnek adódott. Adataink a tervezett kukoricatermés elemszükségletének számításakor a szakta-nácsadásban használhatók fel.
Zitieren
APA
Kádár, I., & Csathó, P. (2015). A nitrogén és a réz közötti kölcsönhatás vizsgálata szabadföldi kukorica kísérletben. Agrokémia és Talajtan. https://doi.org/10.1556/0088.2015.64.1.12
Vancouver
Kádár I, Csathó P. A nitrogén és a réz közötti kölcsönhatás vizsgálata szabadföldi kukorica kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 2015. doi:10.1556/0088.2015.64.1.12
BibTeX
@article{Kdr2015,
author = {Kádár, Imre and Csathó, Péter},
title = {A nitrogén és a réz közötti kölcsönhatás vizsgálata szabadföldi kukorica kísérletben},
journal = {Agrokémia és Talajtan},
year = {2015},
doi = {10.1556/0088.2015.64.1.12}
}
EUVIMED