EUVIMEDEUVIMED entdecken
Crossref

Városi talajok nehézfém vizsgálatai a nyugat-dunántúli régióban (Esettanulmány)

Adrienn Horváth, András Bidló

Agrokémia és Talajtan · 2015

DOI: 10.1556/0088.2015.64.1.10 ↗

Kurz gefasst

Fachartikel in der Zeitschrift Agrokémia és Talajtan, 2015. Verfasst von Adrienn Horváth und 1 weiteren Autor:innen. Die Arbeit wurde bisher 2-mal zitiert (Crossref).

AbstractBibliografische AngabenZitierenVerwandte Studien

Abstract (Originalsprache)

Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy az antropogén tevékenységek milyen hatást gyakorolnak a városi talajokra. Sopron és Szombathely város területén és környékén összesen 192 ponton gyűjtöttünk talajmintákat 0–10 cm és 10–20 cm- es mélységben. A kémiai és fizikai talajtulajdonságok laboratóriumi meghatározása után, az oldható toxikus elemek mennyiségének méréséhez (ICP-OES) Lakanen-Erviö-féle kivonatot (L akenen & E rviö , 1971) készítettünk. A terepi és a laboratóriumi mérési eredményeket térinformatikai módszerekkel dolgoztuk fel (DigiTerraMap), majd következtetéseket vontunk le a helyszíni adatok, a laboratóriumi értékek és a készített tematikus térképek alapján. A mérések során hat elemet (Co, Cd, Ni, Cu, Zn, Pb) emeltünk ki, melyek kiemelkedő fontosságúak a városi talajokban. A talajminták eredményeinek kiértékelését a Magyarországon hatályos rendeletek határértékei és a K ádár (1998) által javasolt határértékek alapján végeztük. A szombathelyi talajok kémhatása semleges (pH = 6,9), és a toxikus elemek előfordulása magasabb koncentrációban csak néhány esetben volt jellemző. A minták fele nem tartalmazott kalcium-karbonátot. A városközpont felé haladva folyamatosan nőtt a karbonáttartalom, mely erős összefüggést mutatott a kémhatással (felső rétegben: R 2 = 0,75; alsó rétegben: R 2 = 0,78). A talajok fizikai félesége mindkét rétegben agyagos vályog volt. A nehézfémtartalom alapján jelentős eltérés nincs az egy ponton mért egymás feletti rétegek között. A felső rétegben több pont mutat szennyezettségi határértéket meghaladó értéket. Az alsó rétegben, ugyan kevesebb mintavételi ponton, de magasabbak, sőt bizonyos helyen kiugróak a mért nehézfém értékek. A természetes háttérkoncentrációt nem haladta meg Cd-, Co- és a Ni-tartalom. A Cu-tartalom több esetben nagyobb, mint a természetes háttérkoncentráció, de a szennyezettségi határértéket (40 mg Cu·kg −1 ) nem érte el. A forgalmas — elsősorban belvárosi — utak mellől gyűjtött talajok a folyamatos terhelés miatt ólommal szennyezettek. Ez a terhelés a külváros felé haladva mérséklődhet, csökkenhet az Pb-tartalom, de a külvárosi savanyú kémhatású területek felé haladva a kisebb forgalomból származó ólomterhelés is veszélyes lehet, az ólom mozgékonyságának növekedésével. Cinkre nézve 14 db minta az első intézkedési határértéket, kettő pedig a 80 mg Zn·kg −1 -ot is meghaladta; mely értékeket a Gyöngyös patak parti mintákban találtunk. Összefoglalva úgy véljük, hogy a jövőben a patakparti minták további részletes vizsgálatára kell hangsúlyt fektetni. Ezen felül a városi növények elemzésére is sor kerülhet, mivel a patak mentén parkok, sétányok és pihenőövezetek vannak, tehát a talajszennyezés hatással lehet az emberi egészségre. Az összes elemre nézve a leg-magasabb összterhelést a belvárosi parkok talajának két rétegében mértük. A leve-gőből származó szennyeződések megkötődnek a város zöldfelületein, és bemosód-hatnak a parkosított patakpartok talajába.

Zitieren

APA

Horváth, A., & Bidló, A. (2015). Városi talajok nehézfém vizsgálatai a nyugat-dunántúli régióban (Esettanulmány). Agrokémia és Talajtan. https://doi.org/10.1556/0088.2015.64.1.10

Vancouver

Horváth A, Bidló A. Városi talajok nehézfém vizsgálatai a nyugat-dunántúli régióban (Esettanulmány). Agrokémia és Talajtan. 2015. doi:10.1556/0088.2015.64.1.10

BibTeX
@article{Horvth2015,
  author = {Horváth, Adrienn and Bidló, András},
  title = {Városi talajok nehézfém vizsgálatai a nyugat-dunántúli régióban (Esettanulmány)},
  journal = {Agrokémia és Talajtan},
  year = {2015},
  doi = {10.1556/0088.2015.64.1.10}
}
Kostenlos starten →