Egyetemi hallgatók mentális egészsége és tanulmányi kihívásai: A felnőttkori ADHD tüneteinek jelentősége
Magyar Pszichológiai Szemle · 26.06.2026 · 81 (1) · 25-50
DOI: 10.1556/0016.2026.00185 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Pszichológiai Szemle, erschienen am 26.06.2026. Verfasst von Vanessa Müller und 2 weiteren Autor:innen. Die Arbeit nennt 218 Literaturangaben. Der Volltext ist frei zugänglich (Open Access, CC BY 4.0).
Abstract (Originalsprache)
Háttér és célkitűzések: A figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavar (ADHD) felnőttkori előfordulása – heterogén tüneti képe és diagnosztikai komplexitása miatt – egyre több figyelmet kap. Az ADHD felnőttkori tüneteinek jelenléte többletkockázatot hordozhat a fiatalok mentális jólléte és a maladaptív viselkedések – például a passzív halogatás – kialakulása tekintetében, miközben az adaptív, protektív stratégiák feltárása továbbra is hiányterület. Tanulmányunk ezért a felnőttkori ADHD tünetek egyetemi lemorzsolódásra gyakorolt hatását nemcsak a kockázati, hanem potenciális védőfaktorok bevonásával is vizsgálja. Minta és módszer: Keresztmetszeti mintánkat 557 magyarországi felsőoktatásban részt vevő fiatal felnőtt alkotta (átlagéletkor: 22,04 év; 78,6% nő). A kérdőívcsomag a következő skálákat tartalmazta: Felnőtt Figyelemhiányos Hiperaktivitás-zavar Szűrőteszt (ASRS), Aktív-Passzív Halogatás Kérdőív, Multidimenzionális Perfekcionizmus Kérdőív (FMPS), Ego Kimerülés Kérdőív, Bergen-féle Közösségi Média Skála (BSNAS), Maastricht Vitális Kimerültség Kérdőív, Felsőoktatási Bennmaradás Kérdőív, Rövidített Félelem a Negatív Megítéléstől Kérdőív. A leíró elemzések mellett korrelációanalízist és k-közép klaszterelemzést végeztünk. Eredmények: A k-közép klaszterezés három, jól elkülönülő csoportot tárt fel: (1) kiugró ADHD, passzív halogatás, problémás közösségimédia-használat és kimerültségi pontszámok, alacsony aktív halogatás ( n = 124); (2) mérsékelt értékek ( n = 273); és (3) alacsony ADHD tünetek ( n = 160), lemorzsolódási intenció és kimerültségi szintek, ugyanakkor magas aktív halogatás. Következtetés: Az ADHD tüneteket mutató hallgatók jelentős különbségeket mutatnak a halogatás, a lemorzsolódási szándék, a perfekcionizmus és a kimerülés területein a tüneteket nem mutató hallgatókkal szemben. A magasabb szintű közösségimédia-használat, a passzív halogatás és a nagymértékű negatív megítéléstől való félelem rizikófaktorként, míg az aktív, célirányos halogatás protektív tényezőként jelenhet meg a hallgatók akadémiai életében.
Zitieren
APA
Müller, V., Vízhányó, D., & Pikó, B. (2026). Egyetemi hallgatók mentális egészsége és tanulmányi kihívásai: A felnőttkori ADHD tüneteinek jelentősége. Magyar Pszichológiai Szemle, 81(1), 25-50. https://doi.org/10.1556/0016.2026.00185
Vancouver
Müller V, Vízhányó D, Pikó B. Egyetemi hallgatók mentális egészsége és tanulmányi kihívásai: A felnőttkori ADHD tüneteinek jelentősége. Magyar Pszichológiai Szemle. 2026;81(1):25-50. doi:10.1556/0016.2026.00185
BibTeX
@article{Mller2026,
author = {Müller, Vanessa and Vízhányó, Dorka and Pikó, Bettina},
title = {Egyetemi hallgatók mentális egészsége és tanulmányi kihívásai: A felnőttkori ADHD tüneteinek jelentősége},
journal = {Magyar Pszichológiai Szemle},
year = {2026},
volume = {81},
number = {1},
pages = {25--50},
doi = {10.1556/0016.2026.00185}
}
EUVIMED