A posztpartum depresszió evolúciós megközelítései
Magyar Pszichológiai Szemle · 2016-12 · 71 (4) · 677-697
DOI: 10.1556/0016.2016.71.4.4 ↗Kurz gefasst
Fachartikel in der Zeitschrift Magyar Pszichológiai Szemle, 2016-12. Verfasst von Bernadett Szita. Die Arbeit wurde bisher 1-mal zitiert (Crossref).
Abstract (Originalsprache)
A posztpartum depresszió (PPD) súlyos népegészségügyi problémát jelent világszerte, amely a nők mintegy 10–15%-át érinti a szülést követő időszakban. A PPD jelentősebb rizikófaktorai: alacsony társas támogatottság, alacsony szocioökonómiai státusz, koraszülött vagy egyéb perinatális komplikációkkal világra jövő újszülött és pszichiátriai zavarok az anya anamnézisében. A kórkép etiológiája nem teljesen tisztázott, kialakulásában biológiai és pszichoszociális faktoroknak egyaránt szerepet tulajdonítanak. Az evolúciós szemléletű megközelítések szerint a PPD nem patológiának, hanem egy olyan adaptív válasznak tekinthető, amely az esetlegesen bekövetkező reproduktív fitneszveszteségről nyújt információt az anyának, és arra ösztönzi, hogy mérlegelje, folytassa-e vagy felfüggessze az utódgondozást. E szerint az utódgondozás az anya részéről korántsem automatikus, hanem a reproduktív költségek és nyereségek függvényében alakul. A tanulmány a PPD evolúciós elméleteit tekinti át, az azokat támogató és cáfoló újabb kutatási eredmények ismertetésével együtt.
Zitieren
APA
Szita, B. (2016). A posztpartum depresszió evolúciós megközelítései. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(4), 677-697. https://doi.org/10.1556/0016.2016.71.4.4
Vancouver
Szita B. A posztpartum depresszió evolúciós megközelítései. Magyar Pszichológiai Szemle. 2016;71(4):677-697. doi:10.1556/0016.2016.71.4.4
BibTeX
@article{Szita2016,
author = {Szita, Bernadett},
title = {A posztpartum depresszió evolúciós megközelítései},
journal = {Magyar Pszichológiai Szemle},
year = {2016},
volume = {71},
number = {4},
pages = {677--697},
doi = {10.1556/0016.2016.71.4.4}
}
EUVIMED